Portfolio signature

Váratlan fordulat Európában: elkezdtek mozgolódni Trump szövetségesei – Ez most már tényleg túlzás?

Erősen indította az évet Donald Trump: előbb különleges katonai akció keretében elraboltatta és bíróság elé állíttatta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, majd ismét, a korábbiaknál jóval erősebben felmelegítette a Grönland iránti igényét, újabb vámokkal is megfenyegetve az ezzel egyet nem értő európai szövetségeseit. Mindkét esetben szuverenitási kérdésekről volt szó, ez pedig színvallásra késztette a nemzeti szuverenitást zászlajukra tűző európai radikális jobboldali erőket is. Míg a Trump-kormányzat szoros partnert lát a brit Reform UK-ben, a francia Nemzeti Tömörülésben vagy a német AfD-ben, addig ezeknek a pártoknak a számára kezd egyre kellemetlenebbé válni Washington politikája, és saját híveik is egyre érzékelhetőbben fordulnak szembe az amerikai elnökkel.
Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Támogatás a tengerentúlról

Donald Trump második adminisztrációja, illetve az elnök mögött álló MAGA mozgalom soha nem csinált titkot abból, hogy Európában azokat az erőket támogatja, amelyek az európai integráció gyengítését tűzték zászlajukra, nevezzük őket „populistáknak”, „szuverenistáknak”, „radikális jobboldaliaknak” vagy „EU-szkeptikusoknak”. Így Trump egyes emberei nyílt támogatásukat fejezték ki a német AfD, a francia Nemzeti Tömörülés vagy a brit Reform UK mellett, ahogy felszólaltak például a román Călin Georgescu mellett, akinek első fordulós elnökválasztási győzelmét a román alkotmánybíróság utólag törölte, de nyíltak kiálltak Karol Nawrocki konzervatív lengyel államfőjelölt mellett is a lengyel kormánypártok jelöltjével, Rafał Trzaskowskival szemben.

Az amerikai vezetés ezen erők támogatását azzal indokolta, hogy szerintük Európában elnyomják a szólásszabadságot, aminek a legegyértelműbb jele éppen az, hogy ezek ellen a nem fősodratú pártok ellen történnek fellépések a kormányok felől. Idesorolták például, hogy a német alkotmányvédelmi hivatal szélsőséges szervezetnek nyilvánította az AfD-t, hogy Marine Le Pent a bíróság – egyelőre első fokon – eltiltotta a 2027-ben esedékes francia elnökválasztáson való indulástól, vagy hogy Călin Georgescut az alkotmánybíróság nem engedte elindulni a megismételt román elnökválasztáson.

Decemberben aztán a Trump-kormányzat nyilvánosságra hozta az új nemzetbiztonsági stratégiát, amelyben explicite leírják, hogy az EU „aláássa a politikai szabadságot és a szuverenitást”, Európában cenzúrázzák a szólásszabadságot és elnyomják a politikai ellenzéket. Csupa olyan váddal illették tehát az európai demokratikus országokat, melyekkel az Egyesült Államok korábban csak latin-amerikai, afrikai vagy ázsiai (fél)diktatúrákat illetett.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés