Kész a mesterterv: így fegyvereznék fel a NATO egyik legfontosabb bástyáját

Kész a koalíciós megállapodás

Célegyenesbe ért az új holland kormány megalakulása: a múlt hét szerdán három párt bejelentette, hogy megállapodtak a koalícióról, pénteken pedig a koalíciós megállapodást is közzétették, amely alapján majd a kormányprogramot összeállítják.

Ha néhány héten belül valóban megalakul az új kabinet, Vilmos Sándor király pedig áldását adja rá, azzal egy tavaly június 3-a óta tartó átmeneti időszak érhet véget. Akkor borította az asztalt Geert Wilders, az előző kormánykoalíció legnagyobb pártjának, a Szabadságpártnak (PVV) a vezetője (és egyetlen hivatalos tagja) a menekültpolitikával kapcsolatos nézeteltérések miatt. A politikán kívülről érkezett Dick Schoof miniszterelnök azóta ügyvezető kormányfőként látja el tisztségét.

Az előrehozott parlamenti választásokra tavaly október 29-én került sor. Az, hogy három hónap alatt sikerült megállapodni a koalícióról, nem is kifejezetten hosszú idő holland viszonylatban: Dick Schoof négypárti kormánya például több mint hét hónappal a 2023-as parlamenti választások után alakult meg. Hollandiában a koalíciókötéseket nehezíti a választási rendszer: a pártok szavazati arányuknak megfelelő mandátumot kapnak a 150 fős törvényhozásban, sőt még egy adott parlamenti küszöböt sem kell átlépniük: elég annyi voksot begyűjteniük, amennyi az adott választáson éppen egy mandátum megszerzéséhez szükséges, és már bent is vannak a parlamentben. Tavaly októberben összesen 15 pártnak sikerült bejutnia a törvényhozásba, ebből egy egymandátumos, egy kétmandátumos és öt hárommandátumos párt is van. A liberális D66 és a mögötte alig lemaradó PVV is 26-26 parlamenti helyet szerzett.

Bár ilyen feltételek mellett nehéz összehozni többségi kormányt, ez általában sikerülni szokott; ritkán történik, hogy egy koalíció eleve kisebbségben vágjon neki a kormányzásnak. Ezúttal azonban kisebbségi kormány alakul: a D66, a jobboldali-liberális Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) együtt összesen 66 mandátummal rendelkezik majd, miközben a minimális többséghez 76 mandátum kellene. Mivel a Wilders-féle PVV mint legnagyobb ellenzéki párt és mint radikális jobboldali erő nagy eséllyel nem támogat kívülről sem egy centrista kormányt, utóbbi leginkább a Zöld Baloldal–Munkáspárt balközép pártszövetségre számíthat, amely 20 mandátummal rendelkezik a parlamentben.

Az új kormány vezetője a D66 elnöke, Rob Jetten lesz, aki a holland miniszterelnökök 1848 óta tartó történetében a legfiatalabban kormányra kerülő miniszterelnök lesz, egyben az első vállaltan meleg kormányfő. Jetten és pártja kifejezetten EU- és NATO-barát politikát folytat, koalíciós partnerei hasonlóan, ezért

a várakozás az, hogy Hollandia ismét fontosabb szerepet fog vállalni a nyugati nemzetközi szervezetekben.

Változatos kihívások

A hivatalba lépő holland kormánynak számos kihívással kell megküzdenie, amelyekből a sajtó általában hármat emel ki: az egyik a Hollandiát sújtó lakhatási válság, a másik a migráció, a harmadik pedig a megváltozott biztonsági környezet, amely a védelmi kiadások jelentős emelését kényszeríti ki.

Egy friss felmérés szerint Hollandiában jelenleg 410 ezerrel kevesebb ingatlan van, mint amennyi háztartás, vagyis legalább ennyi lakás vagy ház hiányzik a holland ingatlanpiacról. Ez a hiány ráadásul 10 ezerrel több, mint a megelőző évben, vagyis nem hogy javítani nem sikerült a helyzeten, még romlott is. Miközben a holland lakosságszám a bevándorlásnak köszönhetően folyamatosan növekszik, a lakásépítések ezzel nem tudnak lépést tartani. Bár a leköszönő kormány tavaly 100 ezer új lakás építését tervezte, ebből csak 69 200-at sikerült teljesíteni. Az új kormánynak tehát életképes megoldást kell találnia erre a problémára, amely egyre inkább meghatározza a holland lakosság mindennapjait.

A Wilders-féle PVV 2023-as győzelmének egyik vezető oka volt a bevándorlás kérdése. Bár a Szabadságpárt a tavaly októberi választásokon előző eredményéhez és a várakozásokhoz képest is alulteljesített, szavazói nem tűntek el, hanem más, kisebb radikális jobboldali erőkhöz (JA21, FvD) vándoroltak. A liberális D66 pártnak és a tőle jobbra álló koalíciós partnereinek úgy kell megoldást találnia a migráció problémáira, hogy közben tartózkodnak a túl radikális lépésektől. A koalíciós megállapodás elsősorban az EU-s menekültpolitika követését irányozza elő, kiegészítve azzal, hogy Hollandia vezető szerepet kíván vállalni a menekültjog reformjában, többek között egy menekültügyi csúcstalálkozó megszervezésével. Azt azonban a megállapodás fontosnak tartja kiemelni, hogy a menekülteket ne küldjék vissza olyan származási országokba, ahol életveszélynek vannak kitéve.

Hiába nő Hollandia népessége, szükség lesz a nyugdíjkorhatár további kitolására. A születőben lévő kormánykoalíció azt tervezi, hogy a jelenlegi 67 éves korhatárt 2054-ig 70 évre emelik fel. A korhatár annak függvényében nőne, ahogy egyre magasabb a születéskor várható élettartam. A szakszervezetek azonban máris tiltakoznak az elképzelés ellen.

Dinamikusan növekvő védelmi kiadások

Hollandia a jelenlegi NATO-főtitkár, az országot 2010 és 2024 között miniszterelnökként vezető Mark Rutte alatt Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatójának számított. A Wilders részvételével létrejött kormány visszafogottabban segítette Ukrajnát, de a jövendő Jetten-kormány várhatóan ebben is változást fog hozni.

NATO-tagországként Hollandiának is teljesítenie kell azt a vállalást, amely a védelmi kiadások GDP-arányos részének 5 százalékra emelését irányozza elő a jelenlegi 2 százalékról, amelyből 3,5 százalék tisztán a védelmi kiadásokat jelenti, 1,5 százalék pedig az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat. A formálódó kormánykoalíció tervei szerint Hollandia

2030-ra eljutna a 2,8 százalékos szintre, a 3,5 százalékot pedig 2035-re célozná be.

Ehhez évente 1,9 milliárd euróval kellene emelni a védelmi kiadásokat, amit részben átcsoportosításokból, részben új közterhekből oldanának meg. Előbbi az egészségügyből és a jóléti kiadásokból való elvonásokat, utóbbi pedig egy új adónemet jelentene, amelyet „szabadságadónak” neveznének el. A „szabadságadó” évi 184 eurót jelentene állampolgárokként, ebből plusz 5 milliárd euró bevételt remél az alakuló kormány.

A koalíciós partnerek a hírszerzési – polgári és katonai – szervek finanszírozását is megemelnék, működésüket modernizálnák. A koalíciós megállapodásban emellett arra vonatkozó terv is van, hogy Európában létre kellene hozni egy olyan hírszerzési információmegosztási együttműködést, mint az angolszász országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) esetében az úgynevezett Öt Szem (Five Eyes). Erre különösen azért lenne szükség, mert Donald Trump hatalomra lépésével az amerikai hírszerzéssel való európai együttműködés gyengült – a holland szervek október óta bizonyos információkat már nem is osztanak meg az amerikai szolgálatokkal. A holland hírszerzés ehelyett olyan országokkal fűzné szorosabbra az együttműködést, mint Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Lengyelország és az észak-európai államok.

Címlapkép: Rob Jetten leendő holland miniszterelnök a parlamentben. Hátulról Geert Wilders, a Szabadságpárt (PVV) vezetője. Forrás: John Beckmann/DeFodi Images/DeFodi via Getty Images