Exkluzív információk érkeztek arról, hogyan döntött Trump Irán bombázásáról

A Pentagon által "Epic Fury hadműveletnek" (féktelen dühnek) nevezett művelet szombati elindítása új és kiszámíthatatlan konfliktusba sodorta a Közel-Keletet - állapítja meg a hírügynökség cikke. Emlékeztet arra, hogy az amerikai és az izraeli hadsereg Irán-szerte csapást mért helyszínekre, ami megtorló iráni támadásokat váltott ki Izrael és a közeli Öböl menti arab országok ellen.

A névtelenséget kérő tisztviselő a hírügynökségnek elmondta, hogy

a tájékoztatók úgy jellemezték a műveletet Donald Trump elnöknek, mint egy magas kockázatú, magas hozamú forgatókönyvet.

Úgy tűnt, hogy maga Trump is ezt az érzést visszhangozta, amikor a művelet kezdetén elismerte a tétet, mondván, hogy "bátor amerikai hősök életébe kerülhet".

"De ezt nem a jelenért tesszük, hanem a jövőért, és ez egy nemes küldetés" - mondta Trump a nagyszabású harci műveletek megkezdését bejelentő videóbeszédében. "Az iráni rezsim 47 éven át Amerika halálát kívánta, és véget nem érő vérontó és tömeggyilkos kampányt folytatott ... Ezt nem tűrjük tovább" - idézte az elnököt a hírügynökség.

Trump nemzetbiztonsági csapatának tájékoztatása segít megérteni, hogyan döntött az elnök a 2003-as iraki invázió óta vitathatatlanul legkockázatosabb amerikai katonai művelet mellett.

Parlamenti választás és piaci reakciók

A 2026-os év legfontosabb eseménye Magyarország szempontjából az április 12-én esedékes parlamenti választás. De mit hozhat a választás a piacok, befektetők számára? Terítéken a választási forgatókönyvek és az azokhoz rendelhető piaci reakciók a következő befektetői klubunkon.

Információ és jelentkezés

A csapások előtt Trump többször kapott eligazítást olyan tisztviselőktől, mint

• John Ratcliffe CIA-igazgató,
• Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke,
• Marco Rubio amerikai külügyminiszter és
• Pete Hegseth védelmi miniszter.

Csütörtökön Brad Cooper admirális, aki a Központi Parancsnokság vezetőjeként vezeti az amerikai erőket a Közel-Keleten, Washingtonba repült, hogy részt vegyen a Fehér Ház Helyzetjelentő termében folytatott megbeszéléseken.

Egy másik amerikai tisztviselő elmondta a hírügynökségnek, hogy a csapásokat megelőzően a Fehér Ház tájékoztatást kapott az Irán elleni műveletekkel kapcsolatos számos kockázatról, köztük a térségben lévő több amerikai támaszpontot ért megtorló csapásokról, amelyeket iráni rakéták mérhetnek a védelemre, valamint az Irakban és Szíriában lévő amerikai csapatokat megtámadó iráni megbízottakról. A tisztviselő elmondta, hogy az Egyesült Államok masszív katonai felvonulása ellenére a térségbe siető légvédelmi rendszereknek korlátai vannak.

Mindkét amerikai tisztviselő névtelenséget kért a belső megbeszélések érzékenysége miatt.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kibontakozó konfliktus veszélyes fordulatokat vehet, és az első tisztviselő szerint a Pentagon tervei nem tűnnek úgy, hogy garantálnák bármely konfliktus kimenetelét.

Trump felszólította az irániakat, hogy buktassák meg a kormányt, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni - mondta Nicole Grajewski, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa. "Az iráni ellenzék eléggé széttöredezett. Nem világos, hogy a lakosság mire hajlandó a felkelés tekintetében" - mondta Grajewski.

A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra vonatkozó megkeresésekre. A Pentagon nem kívánt nyilatkozni.

Voltak előzményei a lépésnek - De mi Trump célja?

A támadást megelőző hetekben Trump nagyszabású haderőfejlesztést rendelt el a Közel-Keleten. A Reuters arról számolt be, hogy a hadsereg olyan katonai terveket készített elő, amelyek szerint tartós hadjáratot folytatnának Irán ellen, ha az elnök ezt választaná. A tervek között szerepelt, hogy egyes tisztségviselőket vesznek célba, mondták a tisztségviselők.

A Reuters cikkének megjelenése óta kiderült: az iráni tisztviselőket sikeresen kiiktatták. Magyar idő szerint szombat késő este Donald Trump hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője meghalt. A hírek szerint rajta kívül meghalt: Aziz Nasirzadeh védelmi miniszter, Mohammad Shirazi legfelsőbb vezető katonai irodájának vezetője, Mohammad Pakpour, az Iráni Forradalmi Gárda vezetője, valamint Saleh Asadi, a hírszerzés egyik vezető tisztviselője.

Trump szombaton világossá tette, hogy Iránnal kapcsolatos céljai átfogóak, mondván, hogy véget vet a Teherán által az Egyesült Államokra jelentett fenyegetésnek, és esélyt ad az irániaknak arra, hogy megbuktassák uralkodóikat. Ennek elérése érdekében felvázolta terveit, amelyek szerint Irán hadseregének nagy részét lerombolná, valamint megtiltaná nekik az atomfegyver építésének képességét. Irán tagadja, hogy atomfegyverre törekszik.

A Reuters szerint Trump döntése növekvő kockázatvállalási hajlandóságról tanúskodik, sokkal erőteljesebben, mint amikor a múlt hónapban az amerikai különleges műveleti erőket Venezuelába rendelte, hogy egy merész rajtaütés keretében elfogják az ország elnökét.

Az Irán ellen kibontakozó hadjárat is kockázatosabb, mint amikor Trump tavaly júniusban elrendelte, hogy az amerikai erők bombázzák Irán nukleáris létesítményeit.

Az iráni Forradalmi Gárda megfenyegette az összes amerikai támaszpontot és érdekeltséget a térségben, és közölte, hogy Irán megtorlása addig folytatódik, amíg "az ellenséget határozottan le nem győzzük".

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Iránnak számos lehetősége van a megtorlásra, beleértve a rakétacsapásokat, de a drónokat és a kiberhadviselést is.

Címlapkép: Donald Trump elnök képe egy újonnan kihelyezett transzparensen az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt Washingtonban, az Egyesült Államokban, 2026. február 19-én, csütörtökön. Az új transzparenst, amelyen Donald Trump elnök képe és a „Tegyük Amerikát újra biztonságossá” szlogen látható, csütörtökön helyezték el az Igazságügyi Minisztérium székháza előtt. Forrása: Al Drago/Bloomberg via Getty Images