Bejelentette az európai atomhatalom, belépnek a közel-keleti konfliktusba

A politikus a párizsi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Irak, Bahrein, Kuvait, Omán és Jordánia olyan háborúba sodródott bele, amelyet nem ők választottak, ezért Franciaország teljes támogatásáról biztosítja őket, és kész hozzájárulni védelmükhöz.

Barrot hangsúlyozta, hogy

a francia részvétel a partnerországok kérésére, arányos módon és a kollektív önvédelem nemzetközi jogban rögzített elve alapján történhet.

Kiemelte azt is, hogy a térségben mintegy 400 ezer francia állampolgár tartózkodik, ugyanakkor a jelenlegi információk szerint nincs francia áldozat. A külügyminiszter egy válságértekezletet követően jelezte: Franciaország szükség esetén segítséget nyújt saját állampolgárainak.

A miniszter ugyanakkor bírálta az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni első, szombati csapásait, amelyeket „egyoldalú akciónak” nevezett, és amelyek szerinte csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának előzetes vitájával nyerhettek volna kellő nemzetközi legitimitást.

Ezzel együtt felszólította Iránt, hogy hagyjon fel a támadásokkal, és tegyen jelentős engedményeket egy politikai rendezés érdekében.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Franciaország azonnali hatállyal a kelet-mediterrán térségbe vezényelte nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóját, a Charles de Gaulle-t. A hadihajó korábban az Atlanti-óceán és a Balti-tenger térségében teljesített szolgálatot, de Emmanuel Macron elnök rendkívüli védelmi tanácskozása után új irányt kapott. A döntést az iráni megtorló támadások – köztük az abu-dzabi Al-Szalam haditengerészeti bázist ért dróncsapás – indokolták, amely korlátozott károkat okozott.

A Charles de Gaulle átcsoportosítása a francia hatóságok szerint három célt szolgál: az európai érdekek elleni további eszkaláció elrettentését, az esetleges kimenekítési műveletek előkészítését Libanonból és az Egyesült Arab Emírségekből, valamint a NATO déli szárnyának megerősítését.

Katonai elemzők szerint a francia hordozó és az amerikai USS Abraham Lincoln együttes jelenléte a térségben az 1991-es Öböl-háború óta nem látott nyugati haditengerészeti koncentrációt jelent, ami jól mutatja a válság súlyát.

Címlapkép forrása: Francis DEMANGE/Gamma-Rapho via Getty Images