Friss részletek szivárogtak ki: egyáltalán nem most akarta Trump bombázni Iránt

A támadást eredetileg február 21-ére, szombatra időzítették, négy nappal azután, hogy az amerikai–iráni tárgyalások második fordulója február 17-én érdemi eredmény nélkül zárult. A művelet azonban nem kapott zöld utat. Amerikai és izraeli illetékesek szerint a döntés egyik fő oka a térségben uralkodó kedvezőtlen időjárás volt. Egy másik izraeli forrás viszont úgy véli, a halasztást elsősorban az amerikai fél kezdeményezte az Izraeli Védelmi Erőkkel (IDF) való koordináció javítása érdekében.

A nyitó csapás célpontjai között szerepelt Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető és fiai, valamint az iráni felsővezetés több találkozója, köztük egy minden szombaton megtartott rendszeres értekezlet is. Jehiel Leiter, Izrael washingtoni nagykövete szerint két külön megbeszélést is célba vettek, amelyek az Iránban zajló tiltakozáshullámra adandó válaszokról szóltak. Az eredeti és a módosított időpont közötti héten az izraeli és amerikai hírszerzés aggódva figyelte, vajon Hámenei elhagyja-e rezidenciáját egy föld alatti bunkerért. A felek igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy nem áll küszöbön támadás, ezzel hamis biztonságérzetet nyújtva a vezetőnek. Egy magas rangú tisztviselő a Trump-kormányzatból elismerte:

meglepődtek, hogy Hámenei nem rejtőzött el. Hozzátette ugyanakkor: "Még ha a felszínen maradt volna is, akkor is elértük volna."

A halasztás lehetőséget teremtett egy újabb, csütörtökre kitűzött genfi tárgyalási fordulóra. A találkozó valódi céljáról azonban megoszlanak a vélemények. Egy izraeli illetékes szerint a genfi egyeztetés csupán időhúzásként szolgált az új támadási időpontig, fenntartva az irániakban azt a hitet, hogy Donald Trump számára továbbra is a diplomácia az elsődleges eszköz. Egy másik izraeli forrás viszont úgy véli, az új dátumot taktikai okokból jelölték ki, a tárgyalások pedig valósak voltak. Véleménye szerint, ha az amerikai elnök érdemi előrelépést látott volna Genfben, ismét elhalaszthatta volna a támadást.

Két amerikai tisztviselő is cáfolta, hogy a genfi tárgyalások puszta színjátékot jelentettek volna. Elmondásuk szerint Trump küldöttei, Jared Kushner és Steve Witkoff bár erősen szkeptikusak voltak a megállapodás esélyeit illetően, nem csupán a látszat fenntartására törekedtek. A csütörtök délelőtti ülést követően a delegáció egy végső amerikai javaslattal állt elő. Tízéves moratóriumot követeltek az iráni urándúsításra, amelyet később jelképes dúsítási kapacitás követhetett volna. Cserébe az Egyesült Államok ingyenes nukleáris fűtőanyagot ajánlott fel Irán polgári célú szükségleteire. Trump stábja egyértelművé tette: katonai erőt vetnek be, ha Teherán nem fogadja el az ajánlatot.

Az irániak elutasították a javaslatot. Kushner és Witkoff jelentést tettek Trumpnak, aki ezt követően elindította a hadműveletet. "Irán megelőzhette volna mindezt, ha jóhiszeműen tárgyal. Nem tette" – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő.

Címlapkép forrása: U.S. Navy via Getty Images