Sorra helyezik harckészültségbe az európai haderőket, egyre erősebb a fenyegetettség Irán miatt

Már szinte az Európai Unió összes tagországának terrorelhárítási hatóságát és hadseregét harckészültségbe helyezték az eszkalálódó közel-keleti háborús helyzet miatt.

Irán drónjai már korábban is célba vették Ciprust: egyikük eltalálta a brit Királyi Légierő akrotíri támaszpontját, másokat még becsapódás előtt sikerült lelőni. Válaszul az Egyesült Királyság, Franciaország és Görögország vadászgépeket, hadihajókat és helikoptereket vezényelt a sziget védelmére. Miután a brit, francia és német vezetők jelezték, hogy készek részt venni a közel-keleti védelmi hadműveletben, Teherán az érintett országok európai területei elleni megtorlást helyezett kilátásba.

Ez hadüzenetnek minősülne. Bármilyen ilyen lépést az agresszorokkal való cinkosságnak tekintenénk

– jelentette ki Eszmáíl Bagáí, az iráni külügyminisztérium szóvivője.

Mark Rutte NATO-főtitkár kedden arra figyelmeztetett, hogy „az iráni fenyegetés mélyen benyúlik Európába”. Rámutatott, hogy Teherán közel áll a nukleáris fegyverkezési képesség megszerzéséhez, interkontinentális ballisztikus rakétaprogramja pedig nemcsak a Közel-Keletet, hanem Európát is veszélyezteti. A perzsa állam évtizedek óta a káosz exportőreként lép fel, több terrorakcióval és merényletkísérlettel – köztük európai célpontok ellen – a háta mögött.

Irán ballisztikus rakétákból álló arzenáljának gerincét

a mintegy 2000 kilométeres hatótávolságú Szedzsíl és horramsár (angol átírásban: Khorramshahr) rendszerek alkotják, amelyek már képesek elérni délkelet-európai célpontokat, így többek között görög, bolgár és román területeket.

A Horramsár könnyebb robbanófejjel akár 3000 kilométerre is eljuthat, ami Berlint és Rómát is hatótávolságon belülre hozná, bár ilyen nagy hatótávolságú rakétából feltehetően kevés áll rendelkezésre.

Románia déli részén, Deveselunál található az amerikai rakétavédelmi rendszer egyik állomása, amelynek biztonsági szintjét ezen a héten megemelték.

Legalább ilyen súlyos a drónfenyegetés, amelyről közelebbi tapasztalata van Európának: az orosz–ukrán háborúból ismert, Sáhed típusú iráni öngyilkos drónok hatótávolsága elérheti a 2500 kilométert, bár európai célpontok eléréséhez más országok – például Törökország – légterén kellene átrepülniük. Elemzők szerint a ciprusi brit légibázist valószínűleg egy Sáhed típusú drón találta el, amelyet a Hezbolláh indíthatott Libanonból.

Emellett Irán európai alvóügynök-hálózata kereskedelmi forgalomban kapható drónokkal – akár játékkategóriás eszközökkel – is képes lehet káoszt kelteni: ha például polgári repülőterek fölé irányítják őket, megbéníthatják a légi közlekedést.

Az elmúlt években Teherán számára elsősorban a rezsimkritikus iráni emigránsok európai megfélemlítése és célba vétele számított prioritásnak. Egy nyugati hírszerzési összefoglaló szerint Irán régóta tervez merényleteket európai területen, és az államilag támogatott terrorizmus egyre inkább szervezett bűnözői csoportokra támaszkodik a tagadhatóság fenntartása érdekében.

A kiberfenyegetés sem elhanyagolható: Iránt Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával együtt a Nyugat négy fő kiberellenfele között tartják számon. Bár az amerikai bombázások kezdete óta az iráni kiberműveletek átmenetileg visszaestek, szakértők szerint az európai országok egyre nyíltabb támogatása miatt a kontinens kritikus infrastruktúrái is Irán célkeresztjébe kerülhetnek. Az izraeli Check Point kiberbiztonsági cég szerint Ciprus ellen már most is zajlanak kibertámadások, és más európai országoknak is fel kell készülniük hasonló akciókra.

Címlapkép forrása: EU