Történelmi szégyent emlegetnek az admirálisok: ez a brit hadiflotta valaha volt legmegalázóbb pillanata

A brit hadiflotta egykor a legerősebb volt a világon, most viszont, amikor az ország ciprusi katonai bázisát kellett volna megvédenie, nyoma sem volt – kezdi elemzését Tom Cotterill, a Telegraph biztonságpolitikai elemzője.

A brit újságíró azt írja: az elmúlt évek költségvetési csökkentései lényegében „üregessé tették” a brit haditengerészetet,

sosem volt még ilyen kicsi az egykor nemzetközi szinten domináns brit flotta.

Nagy-Britannia két repülőgép-hordozója javítás alatt van, ahogy a hadihajók nagy része, sőt, olyan tengerészeti eszközökkel is rendelkezik most London, melyet a személyzet hiánya miatt nem tudnak tengere bocsátani – olvashtó a cikkben.

Nagy-Britannia egyetlen hadihajója a Közel-Kelet térségében egy aknaszedő volt, amikor egy iráni drón megtámadta a ciprusi RAF Akrotiri légibázist,

így semmilyen tengerészeti képesség nem tudott részt venni a fontos támaszpont védelmében.

Ez felháborító és szégyenteljes, el kéne ásnunk magunkat”

– mondta egy meg nem nevezett tengerésztiszt a lapnak.

Végül a brit haditengerészet egy 45-ös típusú rombolót, a HMS Dragont küldte a régióba. Az elemző megjegyzi: még több nap, mire a tengerészeti eszköz megérkezik Ciprus térségébe, addig a bázis védelme nem megfelelő.

A Telegraph azt is kifogásolta, hogy

a franciák ennél lényegesen nagyobb katonai képességet tudtak a Közel-Keletre mozgatni, sokkal gyorsabban

– köztük egy repülőgép-hordozó is a régióba indult.

Semmilyen hajónk nincs a Közel-Keleten, csak egy öreg aknaszedő. Ez szégyen. Soha nem fordult még elő ilyen”

– mondta Lord West admirális a lapnak, egy nyugalmazott tengerésztiszt.

Egy másik katonai vezető

„szívbe markolónak” nevezte, hogy a britek helyett a franciák védik meg a térséget katonai erejükkel.

Parlamenti vizsgálatot kell kezdeni, hogy a brit haderő és a királyi haditengerészet miért nem tudott védelmet biztosítani Akrotirinek. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha ilyesmiről kell beszélnünk. Az egész világ rajtunk röhög”

– nyilatkozta a lap egyik tengerészeti forrása.

A lap arra is kitér, hogy legutoljára, amikor nagy háború volt a Közel-Keleten, 2003-ban, a királyi haditengerészet még 37 hajót tudott a térségbe küldeni. Arra is kitérnek, hogy Keir Starmer brit miniszterelnököt komoly hazai és nemzetközi politikai kritika érte amiatt, hogy túl lassan reagált a kialakult helyzetre, egyebek mellett Donald Trump amerikai elnök is kritizálta, miközben Emmanuel Macron francia elnök gyors reakcióját méltatta.

Címlapkép forrása: Finnbarr Webster/Getty Images