Hány embert bír el a Föld maximum?

A kutatás szerint körülbelül 12 milliárd embert, de ez már a végső határ lenne, ami csak éhínségek és válságok árán tartható fenn.

Hányan élhetnénk a Földön úgy, hogy mindenki jól éljen?

Körülbelül 2,5 milliárd ember. Ennyi embert tudna a Föld normális életszínvonalon eltartani a jelenlegi erőforrás-felhasználás mellett.

Hányan vagyunk most?

Jelenleg 8,3 milliárd ember él a Földön, ami több mint háromszorosa a fenntartható szintnek.

Miért tudunk ennyi embert eltartani?

A fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) használata tette lehetővé. Ezek nélkül nem működne a műtrágyagyártás és a nagyüzemi élelmiszer-termelés.

Mi a gond a mostani helyzettel?

Ez a rendszer nem tartható fenn sokáig. A klímaváltozás és a természeti erőforrások pusztulása már most is látszik – például a világ "vízcsődbe" került.

A fogyasztás vagy a népesség a nagyobb probléma?

A kutatók szerint a népességnövekedés jobban magyarázza a környezeti problémákat, mint az egy főre jutó fogyasztás növekedése.

Van még esélyünk változtatni?

Igen, de az idő egyre fogy. Kisebb népesség és alacsonyabb fogyasztás együtt segíthetne, plusz gyökeres változások kellenek a földhasználatban, vízgazdálkodásban és energiafelhasználásban.

Súlyos jóslat érkezett a bolygó jövőjéről: kiderült, mikorra éri el az emberiség a kritikus végpontot

Portfolio

2026. április 06. 21:41

A Flinders Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a Föld a jelenlegi fogyasztási szint mellett hosszú távon már nem képes fenntartani az emberiséget. Az optimális eltartóképesség határát ugyanis több mint háromszorosan meghaladja a Föld mai lélekszáma. Az elmélei maximumot a kutatók szerint 2026-as, vagy 2070-es években érheti el a bolygó - közölte a ScienceAlert.

Corey Bradshaw és kutatócsoportja több mint kétszáz évnyi demográfiai adatot elemzett. Ökológiai növekedési modellek segítségével vizsgálták, hogyan alakult a bolygó eltartóképessége az emberiség szempontjából. A tanulmány határozott különbséget tesz a maximális és az optimális eltartóképesség között. A maximális eltartóképesség az az elméleti felső határ, amely éhínségek, járványok és háborúk árán még éppen fenntartható. Ezzel szemben az optimális eltartóképesség egy olyan fenntartható népességméretet jelent, amely elfogadható életszínvonalat biztosít.

Az eredmények szerint a Föld elméleti maximuma nagyjából 12 milliárd fő. Ezt a határt a jelenlegi trendek alapján a 2060-as vagy 2070-es években érheti el a népesség.

Az optimális szint azonban a mai erőforrás-felhasználás mellett mindössze 2,5 milliárd ember. A jelenlegi 8,3 milliárdos lélekszám tehát több mint háromszorosa a fenntartható értéknek.

Ez a hatalmas szakadék magyarázhatja azokat a túlfogyasztási válságokat, amelyekkel az emberiség már most is szembesül. Az ENSZ idén januárban jelentette be, hogy a világ a "vízcsőd" állapotába került, miközben az állatpopulációk drámai ütemben zsugorodnak.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az 1960-as évektől lassulni kezdett a népességnövekedés üteme. Ezt a jelenséget a szerzők "negatív demográfiai fázisnak" nevezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a további népességnövekedés már nem jár együtt a növekedési ütem emelkedésével. Ez a folyamat egyértelműen arra utal, hogy

a populáció egyre inkább megközelíti a környezet eltartóképességének határait.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a fosszilis energiahordozók kiaknázása tette lehetővé az emberiség számára a természetes eltartóképesség átmeneti túllépését. Ez a folyamat az intenzív műtrágyagyártástól a nagyüzemi élelmiszer-termelésig számos területen megfigyelhető. Ez a stratégia azonban nemcsak fenntarthatatlan, hanem a klímaváltozás révén a meglévő ökoszisztémákat és természeti erőforrásokat is pusztítja. A szerzők szerint a globális hőmérsékleti anomáliákat, a növekvő ökológiai lábnyomot és az üvegházhatású gázok összkibocsátását sokkal inkább a növekvő népességszám magyarázza, mintsem az egy főre jutó fogyasztás emelkedése.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a beavatkozásra még van lehetőség, de a cselekvésre nyitva álló időablak egyre szűkül. A kisebb népesség és az alacsonyabb fogyasztás együttesen fenntarthatóbb jövőt biztosíthatna az emberiség és a bolygó számára egyaránt. Ehhez azonban a földhasználat, a vízgazdálkodás, az energiafelhasználás és a biodiverzitás-védelem gyökeres átalakítására van szükség.