Hány afrikait toborzott Oroszország az ukrajnai háborúba?

2023 januárja és 2025 szeptembere között több mint 1400 afrikai harcost toboroztak.

Honnan érkeznek ezek a harcosok?

Összesen 36 afrikai országból, a legtöbben Kamerunból, onnan körülbelül 335-en.

Hányan haltak meg közülük?

A becslések szerint több mint 300 afrikai toborzott vesztette életét.

Mivel csábítják az embereket?

Tanulási lehetőséget, munkát és magas fizetést ígérnek nekik.

Mi történik velük, miután megérkeznek?

Egyenesen a frontra, a harcoló alakulatokhoz küldik őket.

Miért van szüksége Oroszországnak külföldi harcosokra?

Mert gyorsabban veszíti a katonáit, mint ahogy pótolni tudná. 2026 elejétől már deficitben van az utánpótlás.

Miért nem hirdet Putyin újabb mozgósítást?

Mert az nagyon népszerűtlen lenne az orosz társadalomban.

Legális a zsoldostevékenység Oroszországban?

Hivatalosan tilos, ezért a Kreml "önkénteseknek" hívja őket.

Mióta használ Oroszország külföldi harcosokat?

2022 márciusa óta, amikor Putyin nyilvánosan támogatta a külföldi önkéntesek bevonását.

Kiket vet még be Oroszország a hivatásos katonákon kívül?

Külföldi zsoldosokat, magánhadseregeket és börtönökből toborzott harcosokat.

Ezrével mennek a világ másik feléről harcolni Ukrajnába, ez mutatja Moszkva egyre gyengébb helyzetét

Portfolio

2026. április 08. 13:57

Oroszország elismerte tizenhat kameruni állampolgár halálát az ukrajnai harcokban, ám független megfigyelők szerint a valós veszteség ennek a többszöröse lehet - közölte a Kyiv Post.

A 2026 februárjában közzétett jelentés szerint 2023 januárja és 2025 szeptembere között Oroszország több mint 1400 afrikai harcost toborzott az ukrajnai háborúba. Közülük mintegy 335-en voltak kameruniak. A kutatócsoport becslése alapján az afrikai toborzottak közül több mint háromszázan vesztették életüket. Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter szerint az újoncokat tanulási lehetőségekkel, munkával és magas fizetéssel csábítják, majd egyenesen a harcoló alakulatokhoz irányítják őket. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy

összesen 36 afrikai országból érkeznek harcosok Oroszországba.

A zsoldosok iránti növekvő igény mögött az áll, hogy Oroszország gyorsabban veszíti el a katonáit, mint ahogy pótolni tudná őket. Több jelentés szerint az orosz veszteségpótlási képesség 2026 januárja óta deficitbe fordult, miközben 2024 és 2025 nagy részében még nagyjából egyensúlyban volt. Az afrikai toborzás azt is jelzi, hogy

a Kreml a háború negyedik évében is igyekszik elkerülni egy újabb tömeges mozgósítást.

Egy ilyen lépés ugyanis rendkívül népszerűtlen lenne az orosz társadalomban. Vlagyimir Putyin elnök az invázió kezdetén még azt hangsúlyozta, hogy a hadműveleteket kizárólag hivatásos erők hajtják végre. Ekkor még határozottan állította, hogy sorkatonákat nem vetnek be, és nem lesz szükség a tartalékosok behívására sem.

Ez a retorika azonban gyorsan megváltozott. Alig három nappal a behívások kizárásáról szóló nyilatkozata után, 2022. március 11-én Putyin az Orosz Biztonsági Tanács ülésén már nyilvánosan támogatta a külföldi önkéntesek bevonását. Különösen a szíriai harcosok frontra küldését szorgalmazta. Mivel az orosz jog formálisan tiltja a zsoldostevékenységet, Moszkva inkább az "önkéntes" kifejezést használja. Ez a tágabb kategória magában foglalja az irreguláris harcosokat és a külföldi toborzottakat egyaránt.

2026-ra Oroszország háborús erőfeszítései nagymértékben éppen azokra az erőforrásokra támaszkodnak, amelyekre Putyin szerint eredetileg nem lett volna szükség. Ide tartozik a rejtett toborzás, a külföldi zsoldosok bevetése, a félkatonai magánalakulatok és a börtönökből verbuvált harcosok alkalmazása. Emellett

Moszkva egyre inkább ráutalódik a Nepáltól Kamerunig terjedő, rögtönzött utánpótlási forrásokra is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images