A Sébastien Lecornu vezette kormány szerdán, április 8-án terjesztette a minisztertanács elé a haderőfejlesztési törvény aktualizálását. A tervezet kettős célt szolgál:
- Egyrészt jóváhagyná a védelmi költségvetés 36 milliárd eurós emelését 2030-ig, a 2024–2030-as időszakra már betervezett 413 milliárd eurón felül.
- Másrészt egy olyan új jogi keretet teremtene, amely a gyakorlatban a hagyományos békeidős működés végét jelenti.
A költségvetési emelés nagy része várhatóan nem ütközik majd parlamenti ellenállásba, bár a finanszírozás kérdése egyelőre nyitott. A tervezett összegből 3,5 milliárd eurót a februárban elfogadott költségvetési törvényben már rögzítettek. A fennmaradó, évi 6-9 milliárd eurós "lépcsők" finanszírozásáról azonban az éves költségvetési viták során kell majd dönteni.
A törvény mintegy harminc cikkelyt tartalmazó normatív részét a kormány július 14-ig kívánja elfogadtatni.
Az új „nemzetbiztonsági riasztási állapot” az eddigi szükségállapottól, ostromállapottól és riadóállapottól teljesen elkülönülő kategória lenne. Ezt minisztertanácsi rendelettel lehetne bevezetni. Lehetővé tenné a fegyveres erők gyors belföldi átcsoportosítását, valamint kiterjedt rekvirálásokat tenne lehetővé nemcsak a hadiiparban, hanem a teljes polgári és egészségügyi logisztikai láncban is. A rendszer egyik fő célja, hogy Franciaország képes legyen logisztikai hátországként működni egy esetleges kelet-európai NATO-beavatkozás során, ami magában foglalja a szövetséges, például az amerikai erők fogadását is.
A törvénymódosítás a drónelhárítás területén is jelentős újításokat hoz. Mivel illetéktelen drónhasználat esetén a rendőrségi beavatkozás sokszor csak késve történik meg, a jövőben mintegy 1500 kiemelt létesítménynél a magánbiztonsági cégek munkatársai is jogosultak lennének drónelhárító eszközök használatára. Ehhez külön engedélyre és megfelelő képzésre lenne szükségük. A tervezet emellett lazítana a közbeszerzési és a környezetvédelmi szabályokon is, hogy a sürgősségi infrastrukturális beruházások, mint például a francia-guyanai kourou-i űrközpont bővítése, gyorsabban megvalósulhassanak.
A tervezet a biológiai fenyegetésekre való felkészülést is érinti. Ennek értelmében bizonyos ellenszerek gyártását és elosztását a jövőben nem kizárólag gyógyszerészeti intézmények végezhetnék. Szerepelnek még benne az orosz árnyékflottával kapcsolatos büntetőjogi szigorítások és új hírszerzési rendelkezések is. Szintén komoly vitát válthat ki a "Defense+" nevű alkalmazás bevezetése. Ez a 16–25 évesek kötelező honvédelmi és állampolgársági napjához kapcsolódó applikáció nemcsak igazolást állít ki, hanem adatokat is gyűjt a fiatalokról, hogy ezzel is megkönnyítse a tartalékosok toborzását és egy esetleges mozgósítást.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
A legtöbb európai vezető örömmel várja a közös munkát az új magyar kormánnyal
Jönnek a reményteljes gratulációk
Ennyit a békéről, felrobbant az olajár!
Az USA hamarosan megkezdi a Hormuzi-szoros lezárását.
Ezekre a szintekre figyel most mindenki a forintban!
A befektetők számára is új világ jön a Tisza Párt győzelmével.
Választás 2026: az Európai Unió teljes vezérkara üzent Magyar Péternek
Ursula von der Leyen, Roberta Metsola és Antonió Costa is reagált az eredményekre.
Világszerte címlapon a Tisza-győzelem és az Orbán-rendszer bukása
Reagált a nemzetközi sajtó az eredményre.
Magyar Péter elmondta, kiknek kell távozniuk a közéletből
Mindenkinek üzent a leendő miniszterelnök.
80 százalékos feldolgozottságnál kevés bástyája marad a Fidesznek
Néhány narancssárga folt maradt a térképen.
Vámkezelés importáfa megfizetése nélkül: hogyan működik a gyakorlatban?
Sok vállalat nincs tisztában azzal, hogy az áfa megfizetési nélkül is lehet harmadik országból terméket importálni. Túl azon, hogy a 27%-os magyar import áfa egyedülállóan magas az Európai
Mit mond el egy társadalomról, ha erősödik a készpénzhasználat?
A világ és társadalmaink akut szétesését kvantitatíve is alá tudom támasztani. A bizalomhiány ára magas. Csőrükben olajággal köröznek Trump rakétái a Közel-Kelet fölött. Lassan ott...
A politika durvasága és a szellemi elkényelmesedés
Holnap választások lesznek Magyarországon, a 2026-os kampány időszaka szomorú képet fest Magyarországról. Nincs igény a valóságra, nincs igény a másik igazságának megértésére a közügye
Pánik a piacon? A likviditás a túlélés kulcsa
Geopolitikai feszültségek, idegesebb piacok, gyorsan változó hangulat - ilyen környezetben a befektetői döntések egyik kulcskérdésévé a likviditás válhat. Az Economx Braun Mártonnal készít
Milyen bankszámlát választhatok átlagos fizetéssel? Van néhány jó hírünk!
A legtöbbünk szerint túl drága a bankolás Magyarországon, mégsem lépünk. Ha a számlaköltségek kerülnek szóba, a legtöbb magyar csak forgatja a szemét, de a tettek mezejére már kevesen lé
Visszatekintés 2028-ból: az AI-befektetők félelmei
Nagy port kavart amerikai tech-körökben a Citrini Research elemzése, egy fiktív, jövőbeli AI-válsággal kapcsolatos visszatekintés. Vendégszerzőnk, a BIC tagja választ írt az elemzésre, szint
Lezajlott a zöld forradalom Európában, de hol tart ebben Magyarország?
Talán már elcsépelt kifejezés zöld forradalomról beszélni az energia területén, hiszen az elmúlt húsz év ennek jegyében telt. A forradalom általában rövidtávú kife
Amikor megoldásod van hamarabb, mint problémád
A közgazdaságtan egyik rossz tulajdonsága, hogy gyakran hamarabb van megoldása, mint problémája. Ez legtöbbször abból ered, hogy a valódi kérdésekre viszont nem tud megoldást nyújtani. A pén
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Merre ugrik a forint a választás után? És mi a legrosszabb forgatókönyv?
Pár nap és kiderül.
Kinek éri meg a háztartási energiatároló, és mire elég a 2,5 milliós támogatás?
Új korszak kezdődik az otthoni energiafüggetlenségben.
Miért szegényednek el a magyar nyugdíjasok és mit lehetne tenni ellene?
Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

