Itt van a fordulat, amire mindenki várt: végre elkezdődnek a béketárgyalások - De van pár dolog, ami miatt még korai lenne hátradőlni

Mi történt pontosan?

Donald Trump amerikai elnök húsvétkor tegnap estig adott határidőt Iránnak arra, hogy válaszoljanak (pozitívan) Amerika tűzszüneti ajánlatára, másképp elkezdi bombázni az ország erőműveit, az ország hídjait, a polgári infrastruktúrát.

Trump tegnap már jól láthatóan nagyon türelmetlenül várta Teherán válaszát: azt írta ki Truth Social oldalára, hogy ha Irán nem fogadja el az ajánlatot, az egész iráni civilizációt meg fogja semmisíteni. Egyesek itt attól kezdtek el félni, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvert akar használni – másképpen ugyanis nehéz lenne beváltani a fenyegetést és eltörölni egy olyan civilizációt, melynek történelme legalább az ókorig nyúlik vissza.

Pár órával a poszt után Trump elnök bejelentette:

két hétre szóló tűzszünetet kötöttek Iránnal, elkezdenek tárgyalni a háború lezárásáról.

A tűzszünet elvileg Izraelre is vonatkozik.

A fegyvernyugvás nyélbe ütésében Pakisztán közvetített, sajtóértesülések szerint Kína gyakorolt nyomást Teheránra, hogy fogadják el az USA ajánlatát – a Hormuzi-szoros lezárása miatt ugyanis egészen durva energiaválság kezdett el kialakulni a Távol-Keleten.

Bár hivatalos bejelentés még nincs,

az Axios értesülései szerint pénteken kezdődnek majd a hivatalos tárgyalások Irán és az USA közt, Iszlámábádban, Pakisztán fővárosában.

Az amerikai delegációt várhatóan JD Vance alelnök vezeti majd – rá vélhetően azért esett a választás, mert köztudott, hogy alapvetően ellenzi a végtelenségig húzódó amerikai rezsimváltó háborúkat, így hátha nagyobb bizalommal áll majd hozzá Teherán, mintha például a keresztes háborús tetoválásokat viselő Pete Hegseth vinné a washingtoni diplomáciát.

Fontos ismét hangsúlyozni: Irán és Amerika közt tűzszünet van érvényben, a konfliktus hosszabb távú lezárásához stabil békeszerződés kell.

Mit kérnek a felek a békéért cserébe?

BREAKING: IRAN CELEBRATES!Iranians across the country have taken to the streets to celebrate the DEFEAT of the US and Israel pic.twitter.com/UXxuxtBDKI https://t.co/UXxuxtBDKI

— ADAM (@AdameMedia) April 8, 2026

Amit tudunk az USA és Irán békefeltételeiről mind a konfliktus aktív időszakából származik: Amerika és Irán (többnyire Pakisztánon keresztül) többféle béketervet is küldött egymásnak –

Washingtonból egy 15 pontos terv ment eddig Teheránba, majd egy 10 pontos tervet kaptak vissza, teljesen más feltételekkel.

Az USA többek közt a következőket szeretné:

1. Iránnak végleg be kell szüntetnie atomprogramját, az összes dúsított uránt át kell adnia az USA-nak,
2. az iráni ballisztikus rakétaarzenál darabszámának és a rakéták hatótávolságának korlátozása,
3. az összes közel-keleti radikális iszlamista proxiszervezet (pl. Hezbollah, Hamász, Anszár Allah) támogatásának leállítása,
4. a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása.

Iránnak közben teljesen más elképzelései vannak a háború lezárásáról, Teherán a következőket szeretné elérni:

1. háborús jóvátétel Amerikától és Izraeltől,
2. a Hormuzi-szoros teljes kontrollja, az itt áthaladó teherforgalom megvámolása,
3. a közel-keleti amerikai bázisok bezárása,
4. az Iránra kivetett szankciók feloldása,
5. biztonsági garanciák – az USA és Izrael soha többé nem támadhatja meg a perzsa államot.

Érdekes módon, miközben Irán „túlzónak és irreálisnak” nevezte a 15 pontos béketervet, amelyet az Egyesült Államok küldött nekik, Trump Irán 10 pontos tervét saját elmondása szerint „használható alapnak” látja, melyből kiindulhatnak a tárgyalások.

Mekkora az esélye a háború lezárásának?

A tárgyalások hivatalosan még nem kezdődtek meg, így egyelőre csak találgatni lehet arról, mekkora esélye van annak, hogy sikerül ténylegesen a kéthetes időszakon túlmutató békét kötni. Az eddig ismertetett békefeltételek alapján jól látható:

Washingtonban és Teheránban teljesen máshogy képzelik el a háború lezárását; mindkét fél úgy látja, hogy ők diktálják a feltételeket, az ellenséges hatalom lényegében vesztett.

Közben viszont nagyon úgy fest, hogy a háború mindkét oldalon a vártnál nagyobb károkat okozott, a nyugati világ komoly energiaválsággal, Irán pedig az ország fizikai összeomlásával nézett, néz szembe. Az aktív háború folytatásával mindkét fél csak nagyobb károkat szenvedhet, miközben a konfliktus hosszú távú, mindkét fél számára fair rendezésének esélyei csökkennek.

Így tehát van rá reális esély, hogy mindkét fél végül nyitni fog a kompromisszumok felé, születik majd egy olyan megállapodás, amit Trump és a síita vezetők is el tudnak adni otthon, mint „győzelem.”

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezen a ponton még bármi történhet.

Létezik jónéhány kockázati faktor, amely boríthatja a béketárgyalásokat, ilyen például az, ha

• néhány túlzottan önálló forradalmi gárdista / iráni proxiszervezet elkezdi drónokkal támadni a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, miután az átjáró hivatalosan megnyílt,
• a gárda fanatikusabb vezetői remek lehetőséget látnak a világgazdaság összedöntésében és folytatni akarják a háborút akkor is, ha közben „feláldozzák” Iránt a nyugati világrend összedöntése érdekében,
• Izrael vezetői úgy látják, van még mit lerombolni Iránban és akár nyomást gyakorolnak Trump elnökre, akár a tavaly nyárihoz hasonlóan elkezdenek önállóan bombázni Iránban.
• Irán és az USA is túlzottan ragaszkodik saját „békefeltételeihez” és ezt terhelve a régóta fönnálló kölcsönös bizalmatlansággal végül kisiklanak teljesen a béketárgyalások, folytatódik a háború.

Összességében tehát nem érdemes még túlságosan hátradőlni, hiszen, ha folytatódik a konfliktus két hét múlva (vagy akár ezután, mivel várható, hogy a kéthetes tűzszünet meg lesz hosszabbítva, ha nem dőlnek a tárgyalások), a háború intenzitása még durvább is lehet az eddiginél. Előkerülhetnek ennyi idő alatt a föld alá temetett iráni rakéták, megtölthetik ezeket kazettás robbanófejek mellett sugárzó anyaggal is, az öböl menti államok Patriot-készleteit pedig aligha sikerül ennyi idő alatt feltölteni.

De, ahogy fentebb is írtuk: látható most reális esély a háború lezárására, pusztán a harcoló felek hajlandósága alapján is.

Meglepő lenne viszont, ha sikerülne egy olyan megoldást találni, amely rendezi Irán és az USA / Izrael 1979 óta fennálló ellenséges viszonyát is és mindkét (mindhárom) félnek megfelelő biztonsági garanciákat nyújt.

Irán számára a legnagyobb kockázat alighanem az, hogy tartanak tőle, hogy bármit is írnak alá, Amerika következő elnöke egy tollvonással felrúghatja az egyezményt, ahogy Trump is felmondta az Obamával kötött atomalkut. Izrael számára pedig továbbra is hatalmas veszély, hogy hiába állapodnak meg most Teherán vezetésével, az országot fenyegető radikális iszlamista milíciák ettől nem fogják másnap letenni a fegyvert és bezúzni az összes rakétájukat.

A Közel-Kelet tehát várhatóan egy esetleges iráni-amerikai békekötés után is veszélyes hely marad.

Címlapkép forrása: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images