Súlyos döntés készül Lengyelországban, váratlan pofonba szaladhat bele Donald Tusk

Aleksander Miszalski, aki alig két éve vezeti Krakkót, Tusk pártjának, a Polgári Koalíciónak (KO) tagja. A jobboldali ellenzék, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Konföderáció által támogatott, sikeresnek bizonyult petíció miatt azonban a jövő hónapban arról döntenek a város lakói, hogy maradhat-e tovább a polgármesteri székben.

A népszavazást kezdeményező, magát pártfüggetlennek nevező csoport több dolog miatt is bírálta Miszalskit: szerintük ő felelős az önkormányzat növekvő adósságáért, saját embereit nevezi ki a legfontosabb posztokba, és kedvezményeket nyújt a kampányát támogató ingatlanfejlesztőknek. Emellett a csoport bírálja azt is, hogy a polgármester nem engedi be a régebbi, környezetszennyező autókat a városba.

A népszavazás kiírása érdekében a krakkói lakosság 10 százalékának kellett aláírni a petíciót, ami 58 355 aláírást jelent, de a csoport végül 134 ezer választópolgár támogatását szerezte meg.

A Nemzeti Választási Iroda krakkói képviselője kedden bejelentette, hogy

megvan a kellő számú hiteles aláírás, így május 24-én a város lakói dönthetnek arról, hogy leváltják-e a polgármestert, illetve a teljes képviselőtestületet.

Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a polgármester és a tanács megválasztására szavazók legalább háromötödének részt kell vennie. A polgármesteri népszavazáson ez azt jelenti, hogy 158 555 választópolgár részvételére van szükség, a tanácsi népszavazáson pedig 179 792-re.

Ha a részvételi követelmény teljesül, akkor a választáson egyszerű többséggel döntenek a polgármester és a tanács megtartása vagy elbocsátása mellett. Ha elbocsátják őket, akkor új választásokat tartanak.

Łukasz Gibała, aki Miszalski ellenfele volt a 2024-es önkormányzati választásokon, üdvözölte a népszavazás kiírását. Az előző választási eredmény nagyon szoros volt: a győztes jelölt 51 százalékot, ellenfele 49 százalékot szerzett.

2023-ban parlamenti választásokat, 2024-ben európai parlamenti és önkormányzati választásokat, 2025-ben elnökválasztást tartottak Lengyelországban, de a 2027 őszén esedékes parlamenti választások előtt már nem lett volna több fontos voksolás.

Így a krakkói népszavazás egyfajta félidős választásként is értelmezhető,

melyen legalábbis Lengyelország második legnagyobb városában a Tuskhoz közel álló polgármesterről szóló szavazás révén a kormány munkájáról is ítéletet mondhatnak a választók.

A Tusk-kormányt egy érvénytelen referendum vagy egy győzelem megerősítené, ha azonban a népszavazás érvényes és eredményes lenne, az nagy pofon lenne a kabinet számára, és jelentős fegyvertény az ellenzéknek, különösen, hogy a Polgári Koalíció elsősorban a nagyvárosokban erős.

A Polgári Koalíció jelenleg vezet a közvélemény-kutatásokban, koalíciós partnerei azonban visszaestek. A fő ellenzéki erő, a PiS le van maradva a vezető kormánypárttól, viszont megerősödött két radikális erő, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció, illetve a még szélsőségesebb Lengyel Korona Konföderációja.

Aleksander Miszalski krakkói polgármester kedden a május 24-én esedékes népszavazástól való távolmaradásra szólította fel híveit.

A jelenlegi lengyel politikai helyzetről ezekben a cikkeinkben írtunk bővebben:

Címlapkép forrása: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images