Lassan véget ér a NASA történelmi űrmissziója: a legveszélyesebb pillanat még hátra van

A legénység – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint a misszió specialistái, Christina Koch és a kanadai Jeremy Hansen – a múlt héten indultak el a floridai Kennedy Űrközpontból.

A visszatérés során az űrhajó akár 38 365 km/h sebességre is felgyorsulhat a légkörbe való belépéskor.

Ez ugyan nem példa nélküli sebesség, de a rendszeresebben előforduló emberes űrküldetések esetén, amelyek során alacsony Föld körüli pályáról térnek vissza az űrhajósok, jóval, akár 10 ezer kilométer per órával is alacsonyabb sebességgel lépnek be az űrhajósok a légkörbe.

Ez lesz az Orion hővédő pajzsának igazi próbatétele. A legénység várhatóan péntek este 8 óra körül – közép-európai idő szerint szombat hajnali 2 órakor – érkezik vissza a Földre. Az űrhajó a kaliforniai San Diego partjainál száll majd vízre, lezárva ezzel a közel tíznapos küldetést.

Az űrhajósok hétfőn mintegy 405 500 kilométerre távolodtak el a Földtől, amellyel nagyjából 6400 kilométerrel megdöntötték az Apollo 13 legénységének 56 éve fennálló távolsági rekordját. A Hold felszínét az égitestet megközelítve nagyjából 6400 kilométeres magasságból tudták megvizsgálni, amely manőver ritka lehetőséget biztosított a Houstonban összegyűlt holdkutatóknak arra, hogy valós időben egyeztessenek a legénységgel a tudományos megfigyelésekről.

A Hold megközelítésekor lélegzetelállító képek is születtek, amelyeket a NASA azóta nyilvánosságra is hozott.

The new Earthrise image from Artemis II is reminiscent of the iconic Earthrise image captured by Apollo 8 astronaut Bill Anders in 1968 during the first ever crewed spacecraft to orbit the Moon. pic.twitter.com/lrFzbZbGPF https://t.co/lrFzbZbGPF

— NASA Earth (@NASAEarth) April 8, 2026

A sajtótájékoztatón Glover elmondta, hogy a légköri visszatérésre már a küldetésre való 2023-as kijelölése óta készül.

Még rengeteg kép és történet vár ránk, és még el sem kezdtem feldolgozni mindazt, amin eddig keresztülmentünk. Két napunk van hátra, és egy tűzgolyó belsejében átszáguldani a légkörön elképesztő élmény lesz

- fogalmazott az űrhajós.

A visszatérés során hatalmas hőterhelés éri majd a legénységet szállító Orion űrkapszulát, amely nagy mértékben igénybe veszi majd a korábbi tesztek alapján a szerkezet egyik gyengepontjának tartott hőpajzsokat is. A legénység nélküli, Artemis-1 küldetést követően vizsgálatot rendelt el a NASA, ugyanis az Orion hőpajzsán jelentős kopás volt megfigyelhető. A vizsgálatok után úgy döntöttek a szakemberek, az űreszköz alkalmas az emberes küldetésekre, ugyanakkor többen kételkedtek az Artemis-2 misszió biztonságában korábban.

Christina Koch, a misszió specialistája a sajtótájékoztatón egy váltófutáshoz hasonlította a küldetéssorozatot, utalva ezzel arra, hogy a Hold-program még jelentős mérföldköveket foglal magába. Elárulta, hogy szimbolikus váltóbotokat is vásároltak, amelyeket a következő Artemis-legénységnek fognak átadni. A soron következő Artemis-3 küldetés keretében az Orion űrhajó és a holdi leszállóegység (HLS) dokkolási tesztjét hajtják majd végre alacsony Föld körüli pályán. Az emberes holdra szállást, amely egyben az első lenne az 1972-es Apollo 17 óta, a 2028-ra tervezett Artemis-4 keretében hajtanák végre, a tervek szerint megelőzve ezzel az űrkutatásban rohamtempóban fejlődő Kínát.

A küldetés egyik legmeghatóbb pillanata a hatodik napon, a Hold megközelítésekor történt. A kanadai Hansen ekkor azt javasolta, hogy egy újonnan felfedezett holdkrátert a misszió parancsnokának, Reid Wiseman-nek 2020-ban rákban elhunyt feleségéről, Carrollról nevezzenek el. Wiseman elmondta, hogy társai még a repülés előtti karantén idején álltak elő az ötlettel, amire ő azonnal igent mondott. "A beszédet nem fogom tudni megtartani" - tette hozzá a parancsnok. Hansen a rádióüzenet közben maga is elérzékenyült, és a houstoni irányítóközpontban is sokaknak könny szökött a szemébe.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: NASA via Getty Images