Dollármilliárdokat kaszál az Egyesült Államok a háborún, rekordott döntött az üzemanyagexport

Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) adatai szerint a múlt héten napi szinten több mint 8,2 millió hordó finomított üzemanyagot szállítottak külföldre az Egyesült Államokból. Ez a mennyiség benzint, gázolajat és kerozint is magában foglal, és

több mint 20 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Amennyiben az árak továbbra is magasan maradnak, a megnövekedett export idén akár 60 milliárd dolláros cash flow-többletet is hozhat az amerikai energiavállalatoknak.

Az üzemanyag-kivitel felpörgése ugyanakkor politikai szempontból egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozza a Fehér Házat, miután az átlagos benzinár elérte a gallononkénti 4,53 dollárt. Bár a kormányzat többször egyértelművé tette, hogy nem tervezi az export betiltását, elemzők szerint az 5 dolláros lélektani határ átlépése esetén rákényszerülhetnek erre a lépésre. Eközben az amerikai gázolajkészletek húszéves mélypontra süllyedtek, mivel a külföldi kereslet kielégítése miatt a belföldi tartalékok gyorsan fogynak. Ennek ellenére

a múlt héten az Egyesült Államok a második világháború óta először nettó kőolajexportőrré vált.

Az Irán ellen viselt amerikai–izraeli háború miatt immár gyakorlatilag két hónapja le van zárva a Hormuzi-szoros. Ezzel a globális olajkínálat mintegy ötöde esett ki, ami a történelem eddigi legnagyobb olajellátási sokkjának számít. A Brent típusú kőolaj ára szerdán szélsőséges ingadozásokat mutatott. A jegyzés hordónként egészen 109 dollárig emelkedett, majd hirtelen 97 dollárra zuhant. A visszaesést az okozta, hogy Donald Trump utalást tett a katonai kampány közelgő befejezésére, és kijelentette, hogy a szoros hamarosan "mindenki számára megnyílik".

A lehetséges békemegállapodás hírére a kereskedők heves eladásokba kezdtek.

A piac ugyanis attól tart, hogy a megállapodás nyomán hirtelen rászabadulhat a világpiacra az a mintegy 100 millió hordónyi kőolaj, amely jelenleg a Perzsa-öbölben rekedt. Trump ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha Irán nem megy bele az alkuba, akkor

megkezdődik a bombázás, ami sajnos a korábbinál jóval intenzívebb és pusztítóbb lesz.

Teherán közölte, hogy tanulmányozza a legújabb amerikai javaslatot. Az iráni Forradalmi Gárdához közel álló Taszním hírügynökség azonban már most úgy nyilatkozott, hogy a dokumentum "elfogadhatatlan kitételeket" tartalmaz.

Az Axios értesülései szerint az Egyesült Államok pakisztáni közvetítőkön keresztül egy egyoldalas dokumentumot juttatott el Teheránnak. Ebben azt ajánlják, hogy az urándúsítás felfüggesztéséért cserébe enyhítik a szankciókat, és felszabadítják a külföldön befagyasztott iráni pénzeszközöket. A nézeteltérés egyik fő pontja, hogy az amerikai fél húszéves moratóriumot követel az urándúsításra, míg Irán legfeljebb három-öt évet tartana elfogadhatónak.

Egy iráni diplomata szerint a javaslat része egy harmincnapos bizalomerősítő időszak is. Ennek során egyidejűleg nyitnák meg a Hormuzi-szorost és oldanák fel a blokádot, amit a nukleáris programról szóló részletesebb tárgyalások követnének. Irán korábban mereven ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy csak a kikötőit sújtó blokád feloldása után hajlandó asztalhoz ülni.

Címlapkép forrása: Alex Wong/Getty Images