Mi az a mikroműanyag és nanoműanyag?

Apró műanyagdarabok, amelyek nagyobb műanyag termékekből vagy szintetikus ruhákból morzsolódnak le. Méretük a szabad szemmel nem is láthatótól a pár milliméteres szemcsékig terjed.

Hol találhatók meg ezek az apró műanyagok?

Gyakorlatilag mindenhol: az ivóvízben, a tengerekben, az állatokban, sőt még az antarktiszi hóban is. Az emberi szervezetben is kimutatták már őket.

Hogyan melegítik a Földet a mikroműanyagok?

A levegőben lebegő színes műanyagrészecskék elnyelik a napfényt, és hővé alakítják. Ez közvetlenül melegíti a körülöttük lévő levegőt.

Melyik színű műanyagok a legrosszabbak a klímának?

A sötét színűek, különösen a fekete, kék és piros. Ezek akár 75-ször annyi napfényt nyelnek el, mint az átlátszó műanyagok.

Mi a helyzet a fehér műanyagokkal?

A fehér részecskék visszaverik a fényt, ezért sokkal kevésbé melegítik a levegőt.

Mennyire komoly ez a probléma?

A színes műanyagok 15-ször nagyobb melegítő hatással bírnak, mint a színtelenek. Egyes tengeri területeken a hatásuk ötszöröse a koromnak.

Miért nem tudtunk erről eddig?

A korábbi kutatások figyelmen kívül hagyták a műanyagok színét. Most először mérték meg, hogy a különböző színek mennyire másképp viselkednek.

Van más hatásuk is a klímára?

Igen, a közvetlen melegítés mellett megzavarják a Föld szénciklusát is, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

EURHUF USDHUF BTCUSD BUX OTP MOL RICHTER MTELEKOM OPUS XAUUSD

FONTOS Magyar Péter: nyilvánossá tettük a kormány honlapján a kegyelmi ügy dokumentumait

Globál

Hatalmasat tévedtek a tudósok: egy eddig figyelmen kívül hagyott apróság is drasztikusan hozzájárul a felmelegedéshez

Portfolio

2026. május 06. 08:27

A légkörben lebegő mikroműanyagok a korábbi becsléseknél jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez – derül ki egy a Nature Climate Change folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányból. A színes műanyagrészecskék hőelnyelő képessége akár a koroménak az egyötödét is elérheti - jelentette a Phys.org.

A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) jellemzően műanyagtermékek és szintetikus szálak lassú aprózódásának útján keletkeznek. Méretük a nanométeres tartománytól egészen a néhány milliméteres átmérőig terjed. Jelenlétüket a bolygónk szinte minden pontján kimutatták már, az ivóvíztől kezdve a tengeri állatok szervezetén át egészen az antarktiszi hóig. Egyes kutatások arra is rávilágítottak, hogy a mikroműanyagok már az élőlények, köztük az emberek szervezetében is egyre nagyobb mennyiségben halmozódnak fel, amelyeknek élettani hatásait még csak most kezdi el feltérképezni a tudomány.

A Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, a korábbi vizsgálatok során

jelentősen alábecsülték a légköri mikroműanyagok klímára gyakorolt hatását, mivel nem vették figyelembe a részecskék színének szerepét a hőelnyelésben.

Kínai és amerikai kutatók most először mérték meg a különböző színű műanyagok optikai tulajdonságait. Ezt követően a légköri szélrendszerek digitális térképeinek segítségével megbecsülték a lebegő részecskék eloszlását az atmoszférában. Az adatokat végül egy sugárzásátviteli modellbe táplálták be, hogy pontosan kiszámítsák a többlet-hőelnyelést.

Az eredmények rávilágítottak, hogy

a sötétebb – kék, piros és fekete – műanyagrészecskék akár 74,8-szor több napfényt nyelnek el, mint a színezetlen darabok.

Ezzel szemben a fehér részecskék nagyrészt visszaszórják a fényt. Az elnyelt energia a részecskék közvetlen környezetében hővé alakul, ezáltal melegítve a levegőt.

A tanulmány megállapította, hogy a színes mikro- és nanoműanyagok globális átlagban 0,039 watt/négyzetméter közvetlen sugárzási kényszerrel (DRF) járulnak hozzá a felmelegedéshez. Ez az érték a színezetlen részecskék hatásának a 15,3-szorosa. Bizonyos térségekben, például az észak-csendes-óceáni szubtrópusi köráramlatban a műanyagrészecskék felmelegítő hatása a helyi koroménak az ötszörösét is elérte.

A szerzők rámutatnak arra, hogy a mikro- és nanoműanyagok kettős éghajlati fenyegetést jelentenek. Egyrészt közvetlen sugárzásos melegedést okoznak a légkörben, másrészt pedig megzavarják a Föld globális szénciklusát.