A Blue Origin által fejlesztett holdi leszállóegység, ami teherszállításra készült. Hivatalos neve Blue Moon Mark 1 (MK1).

Mennyi terhet bír el az Endurance?

Akár 3 tonna felszerelést és utánpótlást tud levinni a Hold felszínére.

Ki fejleszti az Endurance-t?

A Blue Origin, Jeff Bezos űrvállalata. A NASA megbízásából dolgoznak rajta.

Mi a különbség az MK1 és az MK2 között?

Az MK1 csak teherszállításra alkalmas, az MK2 viszont már űrhajósokat is tud vinni a Holdra.

Mikor repül először az Endurance?

2025 folyamán, a Blue Origin Pathfinder Mission 1 küldetés keretében.

Milyen rakétával lövik fel?

A Blue Origin saját fejlesztésű New Glenn hordozórakétájával.

Mi az a CLPS program?

A NASA kereskedelmi holdi teherszállítási programja, amelyben magáncégek szállítanak felszerelést a Holdra.

Milyen cégek fejlesztenek leszállóegységet a NASA-nak?

A Blue Origin és a SpaceX is dolgozik saját holdi leszállóegységen.

Miért fontos az Endurance a NASA-nak?

Mert a jövőbeli holdbázis felépítéséhez rengeteg felszerelést kell a Holdra juttatni, és erre az Endurance lesz az egyik fő eszköz.

Mi a CT-3 Science küldetés célja?

Tudományos műszereket vinni a Hold déli pólusára, amik a leszállás folyamatát és a felvert port vizsgálják majd.

Kulcsfontosságú tesztet teljesített Jeff Bezos űreszköze, amelynek segítségével történelmet írna a NASA

Portfolio

2026. május 06. 10:18

A Blue Origin Endurance névre keresztelt, holdi leszállóegysége sikeresen teljesítette a vákuumkörülmények között, személyzet nélkül végzett teszteket a NASA Johnson Űrközpontjában. Ez kulcsfontosságú mérföldkőnek számít az idénre tervezett próbaindítás előtt - írta meg a Scientific American.

Az Endurance, hivatalos nevén a Blue Moon Mark 1 (MK1) egy egyszer használatos, személyzet nélküli, teherszállításra alkalmas holdi leszállóegység. A járművet a NASA kereskedelmi holdi teherszállítási programja (CLPS) keretében fejleszti a vállalat, amelynek célja, hogy az Artemis-program későbbi misszióinak kiszolgálása. Az űreszköz akár három tonnányi felszerelést és utánpótlást is képes a Hold felszínére juttatni. Ez a teherbírás elengedhetetlen a NASA ambíciózus, állandó holdbázisra vonatkozó jövőbeli terveinek megvalósításához.

A tesztelés során

az Endurance-t az űrihez hasonló körülményeknek, köztük szélsőséges hőmérsékletnek és vákuumnak vetették alá.

A gyűjtött adatokat nemcsak az MK1 tervezésének finomhangolásához használják fel, hanem a Blue Moon Mark 2 (MK2) fejlesztéséhez is. Ez utóbbi egy nagyobb, már személyzetet is szállító leszállóegység lesz. A tervek szerint ez a jármű szállítja majd az űrhajósokat a Hold körüli pályáról az égitest felszínére.

Lunar Plant 1 Testing in Florida continues for Endurance. Radio frequency compatibility testing is on deck. pic.twitter.com/PnXea1Z2rO https://t.co/PnXea1Z2rO
— Blue Origin (@blueorigin) May 5, 2026

Az MK2 a 2027-re tervezett Artemis-3 küldetés egyik lehetséges leszállóegysége. Ennek a missziónak a keretében tesztelik majd a személyzetet szállító Orion űrhajó és egy kereskedelmi holdi leszállóegység dokkolását. A NASA CLPS programjának keretében a Blue Origin mellett az Elon Musk által vezetett SpaceX is fejleszt leszállóegységet. Az Artemis-3 küldetés keretében a NASA tervei szerint vagy mindkét, vagy csak az egyik vállalat egységét szeretnék tesztelni Föld körüli keringési pályán. A jövőbeli Hold-küldetések szempontjából a két cég fejlesztései kulcsfontosságúnak számítanak, ugyanis a NASA csupán a hordozórakétát fejlesztette házon belül: a Holdraszálláshoz szükséges eszköz fejlesztése a Blue Origin és a SpaceX feladata.

A következő lépésben az Endurance-nek az indítás és az űrrepülés során fellépő terheléseket kell kiállnia. Erre a Blue Origin Pathfinder Mission 1 küldetése során kerül sor az év folyamán, amikor a leszállóegységet a vállalat New Glenn hordozórakétájával juttatják pályára. A misszió alatt a hajtóművet, a kriogén hajtóanyag-rendszert, a meghajtórendszert és a repüléselektronikát egyaránt éles körülmények között próbálják ki.

A NASA emellett a CT-3 Science küldetésben is számít az Endurance-re, amelynek keretében két tudományos műszert juttatnának el a Hold déli pólusára. Ezek az eszközök egyrészt felvételeket készítenek a leszállás folyamatáról a jövőbeli küldetések tervezéséhez. Másrészt azt vizsgálják, hogy a landolás során a leszállóegység milyen por- és kőzetanyagot ver fel a holdfelszínről.