Találtak egy gyorsabb utat a Marshoz: a korábban kalkulált felére csökkenhet a menetidő

A jelenlegi forgatókönyvek alapján a Mars elérése hét-tíz hónapot vesz igénybe. Mivel a Föld és a Mars csak 26 havonta kerül olyan kedvező helyzetbe, amely lehetővé teszi az üzemanyag-takarékos bolygóközi utazást, az űrhajósoknak meg kellene várniuk a következő indítási ablakot. Emiatt egy teljes küldetés közel három évig tartana. Az Acta Astronautica folyóiratban idén áprilisban megjelent kutatás szerint azonban létezhetnek ennél lényegesen gyorsabb útvonalak is.

Marcelo de Oliveira Souza, a brazíliai Észak-Rio de Janeiró-i Állami Egyetem kozmológusa 2015-ben, Földközeli aszteroidák tanulmányozása közben jutott erre a felismerésre. A 2001 CA21 jelű kisbolygó korai, még pontatlan pályaadatai azt sugallták, hogy

az égitest olyan ritka útvonalat követ, amely metszi mind a Föld, mind a Mars pályáját.

Bár a későbbi mérések pontosították az aszteroida valós útját, a kezdeti geometria értékes támpontokat kínált az úgynevezett ultragyors bolygóközi útvonalak tervezéséhez.

Souza a két térbeli pont közötti lehetséges pályákat meghatározó Lambert-módszert alkalmazta. Ennek során a vizsgálatot az aszteroida pályahajlásának mintegy 5 fokos sávjára szűkítette, és így elemezte a 2027-es, 2029-es, illetve 2031-es Mars-szembenállásokat. Számításai szerint a közeljövő technológiájával egyedül a 2031-es indítási ablak kínál reális lehetőséget egy ilyen gyors utazásra.

Ebben az időszakban egy oda-vissza küldetés mindössze 153 nap, vagyis nagyjából öt hónap alatt teljesíthető lenne.

Az űrhajó 2031. április 20-án indulna a Földről mintegy 27 km/s sebességgel, és 33 nap alatt érné el a Marsot. A legénység körülbelül 30 napot töltene a felszínen, majd a jármű június 22-én indulna vissza, és szeptember 20-án érkezne haza. Souza egy kevesebb energiát igénylő változatot is azonosított ugyanebben az indítási ablakban. Egy 16,5 km/s indulási sebességű manőverrel a küldetés nagyjából 226 napig, azaz hét és fél hónapig tartana, ami még mindig jelentősen rövidebb a jelenlegi terveknél.

Az elképzelés egyelőre nagyrészt elméleti. Megvalósíthatósága erősen függ az űrhajó kialakításától, a hasznos teher tömegétől, valamint az alkalmazott meghajtórendszertől. A szükséges sebességek ugyanakkor hasonlóak a NASA New Horizons űrszondájának 2006-os, 16,26 km/s-os indítási sebességéhez, amellyel a Pluto felé indult. Az ilyen nagy sebességű pályák elérése a következő generációs hordozórakéták, például a SpaceX Starship vagy a Blue Origin New Glenn számára már reális cél lehet. 

Címlapkép forrása: Shutterstock