Titokban összejátszanak Amerika legádázabb ellenségei: így járnak túl Washington eszén az új fegyverkezési versenyben

Március 5-én, miközben az amerikai és az izraeli hadsereg iráni célpontokat bombázott, egy kínai szerverről tömeges e-mail kampány indult.

Mélységesen megdöbbentünk és felháborodtunk az Irán elleni agresszió miatt, és szívünk veletek van

- állt a Xiamen Victory Technology üzenetében, mely weboldalán egy Sahed drón képe szerepelt. Az apró kínai cég egyúttal német fejlesztésű, Limbach L550-es hajtóműveket kínált eladásra, melyek értékesítését az Egyesült Államok megtiltotta Irán és Oroszország számára, mivel ez az iráni Sahed-136-os csapásmérő drón kulcsfontosságú alkatrésze.

A Wall Street Journal cikke szerint a kínai hadimarketing jól szemlélteti, hogy mekkora kihívást jelent az Egyesült Államok számára a kettős – azaz polgári és katonai – felhasználású termékek terjedésének megállítása. A hidegháború alatt jól nyomon lehetett követni a tömegpusztító fegyverek alkatrészeit, az olcsó, egyszer használatos kamikaze drónok viszont szinte kizárólag tömeggyártott komponensekből állnak, melyek tulajdonképpen észrevétlenül áramlanak a világkereskedelemben.

Kína különösen nagy fejtörést okoz az Egyesült Államoknak.

Az ázsiai nagyhatalom régóta elosztóközpontként működik az amerikai és európai gyártású, drónokhoz felhasználható alkatrészek számára, amelyeket innen továbbítanak Iránba és Oroszországba. Volt amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők szerint egyre több ilyen komponenst közvetlenül Kínában gyártanak. Ezeket jellemzően olyan kis üzemek állítják elő, amelyeket nem aggasztanak a nyugati szankciók, mivel a nemzetközi kereskedelemben nem dollárt használnak.

A kínai vámadatok egyértelmű mintázatot mutatnak.

• Az üvegszálas kábelek Oroszországba irányuló exportja 2024 őszén ugrott meg, miután az orosz hadsereg sikeresen vetett be kábelvezérlésű drónokat a kurszki régióban. A kivitel tovább nőtt azután, hogy egy ukrán támadás 2025 áprilisában megsemmisítette Oroszország fő belföldi kábelgyártóját.
• A lítiumion-akkumulátorok exportja szintén meredeken emelkedett, párhuzamosan az orosz kvadrokopter-gyártás felfutásával.

Hasonló kiugrások figyelhetők meg Irán esetében is:

az akkumulátor- és kábelexport 2025 júliusában és augusztusában, közvetlenül az Irán és Izrael közötti tizenkét napos háború után lőtt ki.

Nincs más hihető magyarázat, mint hogy ezeket katonai célokra használják

- mondta Joseph Webster, az Atlantic Council kutatója a WSJ-nek.

A Conflict Armament Research nevű brit fegyverkereskedelmi kutatócsoport a Sahed-típusú drónokban "érzékelhető növekedést" észlelt a kínai gyártású alkatrészek arányát tekintve. Az ukrán hadsereg által szétszerelt orosz FPV-drónokban szintén nagy számban bukkannak fel kínai beszállítóktól származó komponensek.

Az amerikai pénzügyminisztérium korábban feltárta, hogy az alkatrészek általában engedéllyel rendelkező forgalmazókon keresztül jutottak Kínába vagy Hongkongba, ahonnan fedőcégeken keresztül szállították őket tovább. Bár 2024-ben szankcionálták egy hongkongi hálózat kulcsfiguráját, egy évvel később már egy teljesen új cégstruktúra szolgálta ki ugyanazt a beszerzési láncot.

Washington a kereskedelem teljes megállítása helyett a beszerzési költségek növelésére törekszik,

egyszóval igyekeznek elvágni Teherán bevételi forrásait az iráni olaj vevőinek és szállítóinak szankcionálásával. Emellett a stratégia része az is, hogy az ellenfeleket alacsonyabb minőségű kínai alkatrészek használatára kényszerítsék. A Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) volt tisztviselői szerint vannak jelek arra, hogy ez a taktika érezteti hatását a hadszíntéren, hiszen egyes orosz gyártású Sahed drónok például már repülés közben meghibásodtak.

A drónháborúban azonban a mennyiség egyre inkább felülírja a minőséget.

Ha elvégzi az ember a költségelemzést, felmerül a kérdés: inkább legyen száz drónom, amelyik két órát repül, mint ötven, amelyik húszat?

- fogalmazott Kerri Bitsoff, az OFAC korábbi igazgatóhelyettese a Wall Street Journalnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images