Trump a végletekig hajszolta a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozót: történelmet írtak, de a legénység majdnem beleroppant

A USS Gerald R. Ford (CVN-78) az Egyesült Államok legújabb repülőgép-hordozója, a csúcsmodern technológiát képviselő Ford-osztály mindeddig egyetlen tagja. Azzal a nem feltétlenül pozitív jelzővel is elbüszkélkedhet, hogy ez a világ legdrágább hadihajója, ezt a címet pedig egy ideig meg is tarthatja: a típusának következő darabjai az ígéretek szerint már nem terhelik meg annyira az amerikai adófizetők zsebét. A képességei páratlanok a világon, minden igyekezet és a drasztikus tempójú fejlődés ellenére még a legmodernebb kínai versenytársai is el vannak tőle maradva. Ezeket ebben a cikkben foglaltuk össze bővebben:

A hatalmas jármű, bárhol bukkan fel, nagy feltűnést kelt, de most egészen mással került a figyelem középpontjába:

a hadihajót alaposan kihasználják az egyre élesebbé váló geopolitikai körülmények közepette.

A nemrégiben befejezett bevetésével rekordot írt, összesen 326 nap telt el az állandó állomás elhagyása és a visszatérés között. Ez nemcsak a 2022 óta üzemelő jármű eddigi küldetéseit tekintve a leghosszabb, hanem az Egyesült Államok hadtengerészetének elmúlt 50 évében is. A USS Gerald R. Ford norfolki visszaérését Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter személyesen üdvözölte:

Nemcsak teljesítettetek egy küldetést, történelmet írtatok. Egy nemzetet tettetek büszkévé

– mondta ekkor.

As U.S. Secretary of War Pete Hegseth arrives in Norfolk, Virginia, the USS Gerald R. Ford has arrived back home after a 300+ day deployment. The Ford and accompanying vessels took part in combat operations in two combatant commands (COCOM) in that time, SOUTHCOM and CENTCOM.… pic.twitter.com/asQlXkwnoH https://t.co/asQlXkwnoH

— OSINTdefender (@sentdefender) May 16, 2026

A repülőgép hordozó 2025. június 24-én hagyta el a virginiai haditengerészeti bázist. Eredetileg az európai vizek közelébe, a mediterrán térségbe küldték, ahol hadgyakorlaton vett részt, majd az északi sarkkör felé haladt tovább a kontinens közelében maradva. A küldetését később kétszer is megváltoztatták a döntéshozók. Először a karibi térségbe irányították át, ahol Washington egyre súlyosabb vitába keveredett Venezuelával. Az Egyesült Államok Déli Parancsnokságához (USSOUTHCOM) való csatlakozását akkor azzal indokolták, hogy a térségi drogkartellek ellen van szükség. A helyzet aztán egy pillanat alatt megváltozott, Donald Trump 2026 legelején kiadta a parancsot: egy nagy sikerű akció során elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, akit aztán az Egyesült Államokba szállítottak. Ezzel gyakorlatilag egy évtizedek óta húzódó problémát oldottak meg varázsütésre, a dél-amerikai ország vezetése egy csapásra Washington érdekeinek megfelelően kezdett viselkedni.

A nagy siker után a világ másik pontján élesedett ki a feszültség: Iránnal a Közel-Keleten.

Amikor a USS Gerald R. Fordot átvezényelték a térségbe második amerikai repülőgép-hordozóként, sejthető volt, hogy Trump a végletekig komolyan gondolja az amerikai érdekérvényesítést a rezsimmel szemben. Nem hajózott közvetlenül Irán közelébe, attól jóval távolabb, a Vörös-tengeren hajtott végre feladatokat. Innen már haza vezetett az útja, visszatért a virginiai haditengerészeti támaszpontra. A közel 11 hónapig tartó küldetés ugyanakkor egyáltalán nem volt diadalmenet.

Eredetileg nem is számoltak azzal, hogy ennyire el fog húzódni a bevetés, 2025 decemberében ért volna véget a hadihajó munkája. Ahogy a Fehér Ház politikai érdekei hirtelen megváltoztak, úgy nyúlt egyre hosszabbra a repülőgép-hordozó feladata is. Úgy tűnt, hogy a venezuelai válság „gyors kezelése” után lezárul a küldetés, de kisebb meglepetésre még több ezer kilométerre küldték újra,

ekkor már több katonai szakértő megjegyezte, hogy ez egy erősen véleményes húzás.

A Közel-Keletre először a USS Abraham Lincoln (CVN-72) érkezett, majd a Fordot felváltó USS George H. W. Bush (CVN-77) érkezésével újabb különleges esemény történt: először tartózkodott három amerikai repülőgép-hordozó egyszerre a térségben.

For the first time in decades, three aircraft carriers are operating in the Middle East at the same time. Accompanied by their carrier air wings, the USS Abraham Lincoln (CVN 72), USS Gerald R. Ford (CVN 78) and USS George H.W. Bush (CVN 77) include over 200 aircraft and 15,000… pic.twitter.com/fbMdz1IYn8 https://t.co/fbMdz1IYn8

— U.S. Central Command (@CENTCOM) April 24, 2026

A 326 napos küldetés a legénység számára is rendkívül kimerítő, ennek jelei voltak azok a meg nem erősített hírek, amely szerint maguk a matrózok próbálták szabotálni a szolgálatot. Az USNI jelentése szerint március 12-én tűz ütött ki a mosókonyhában, amit sikerült megfékezni, nem történt nagyobb baj. Azonnal jelezték, hogy az incidens nem harci eredetű volt, az esetet követően a jármű folytatni tudta a szolgálatát. Ezt követően arról kezdtek pletykálni, hogy a felcsapó lángok nem a véletlen művei voltak, hanem a legénység néhány tagja ezzel próbálta meg elérni, hogy a USS Gerald R. Ford befejezze a maratoni hosszúságúra nyúló küldetését, és térjen haza. Nyilvánosan erről nem érkezett semmiféle megerősítés, ilyesmire a jövőben sem lehet számítani, mivel súlyos morálbeli csapást jelentene az amerikai haditengerészet ékkövére nézve.

Nem ez volt az egyetlen gond: korábban már érkeztek olyan jelentések, hogy a legmodernebb amerikai repülőgép-hordozón tervezési hiba és/vagy hanyag karbantartás miatt állandóan gondok vannak a mosdókkal. Állandó volt a wc-k eltömődése, a csatornarendszer problémái visszatérőek voltak. Beszámolók szerint arra is volt példa, hogy a fedélzeten lévő 650 toalett nagy része nem üzemelt. Az összesen 4600 fős legénység esetében ez súlyos kellemetlenségeket eredményezett, ami szintén nem lehetett túl jó hatással az általános lelkesedésre. Nem tudni, azóta sikerült-e megoldani a gondot, egy ideje nem érkezett újabb információ ilyen jellegű zavarokról a USS Gerald R. Fordon.

A hosszú küldetést a problémák ellenére sikerként értékelik az Egyesült Államokban. A hatalmas repülőgép-hordozó rekordhosszú bevetésének a számait is nyilvánosságra hozták:

• összesen 57 713 tengeri mérföldet tettek meg (ez 106 880 kilométer);
• 23 alkalommal volt szükség utánpótlásra a tengeren;
• 12 200 felszállást regisztráltak;
• összesen 5760 órát töltöttek levegőben a szállított amerikai vadászgépek;
• közel egy év alatt összesen 15 szövetséges haditengerészettel működtek együtt.

A Ford-osztályú hadihajó egyetlen példánya most hosszabb pihenőre mehet, mivel nagyszabású karbantartást kell rajta végezni. Vélhetően ekkor kiértékelik azokat a problémákat is, melyek a küldetés során jelentkeztek, hogy ezek a jövőben ne fordulhassanak elő. A repülőgép-hordozót kísérő hadihajók közül többet is szintén a dokkokba rendeltek jelentősebb munkákra.  

A fokozott igénybevétel azt jelzi, hogy az Egyesült Államok rendkívüli mértékben támaszkodik a Ford-osztályú hadihajóra, ugyanakkor ez komoly hiányosságokra is rávilágít.

A korábbi Nimitz-osztály lecserélése egyre inkább időszerű lenne, növekszik a várakozás a sokadszor is csúszó USS John F. Kennedy (CVN-79) átadására. Ígéretek szerint erre 2027-ben sor kerülhet, a helyzetet viszont jelzi, hogy a Chester Nimitzről, az Egyesült Államok utolsó flottatengernagyáról elnevezett hadihajó (CVN-68) üzemi idejét ki kellett tolni emiatt. Az 1975 óta szolgáló jármű már kifejezetten elavult a modern hadviselés követelményeihez, ezért Washingtonnak egyre sürgetőbb a nyugdíjazása.

US Southern Command announced the arrival of the USS Nimitz Carrier Strike Group in the Caribbean. The strike group consists of the aircraft carrier USS Nimitz, embarked Carrier Air Wing 17, the guided-missile destroyer USS Gridley, and the replenishment oiler USNS Patuxent. pic.twitter.com/XtkXlOZOIN https://t.co/XtkXlOZOIN

— Benjamin Alvarez (@BenjAlvarez1) May 20, 2026

A USS Gerald R. Ford intenzív kihasználása egy másik tényre is rávilágít: Donald Trump alaposan felpörgette az amerikai katonai „érdekérvényesítés” politikáját, ami könnyen túlfeszítheti az USA lehetőségeit. A helyszínek ráadásul intenzíven váltakoznak, ezzel a tempóval fennáll a veszély, hogy az alkotmányban foglalt 11 darabos repülőgép-hordozó létszám nem (mindig) bizonyul elegendőnek. Az amerikai elnök második kormányzása alatt lassan sorolni is nehéz a repülőgép-hordozókat igénylő műveleteket: 2025-ben rövid támadást intéztek Irán ellen, majd a karibi térségre helyeződött át a figyelem, 2026 elején vissza a Közel-Keletre. Most újabban ismét a Mexikói-öböl (az amerikai elnök szerint ez már Amerikai-öböl) került fókuszba, úgy, hogy még kétséges a helyzet Iránban. Közben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy

állandó és erőteljes jelenlétre van szükség az indo-csendes-óceáni térségben, ahol Kína folyamatosan növeli a befolyását, veszélyeztetve ezzel az amerikai érdekeket.

Címlapkép forrása: Mike Kropf/Getty Images