Egyedülálló nukleáris telep épül a sivatag közepén: a felemelkedő nagyhatalom az atomháborúra készül

Fegyverkezés

Kína a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával bíró hatalma, egyelőre még messze lemaradva a két óriástól, az Egyesült Államoktól és Oroszországtól. A szuperhatalmi álmokat dédelgető ország azonban ezzel a helyzettel nem éri be, jelentős fejlesztésekkel fokozatosan felzárkózna a riválisok mögé. Arról nincs szó, hogy az első helyet átvehetnék belátható időn belül: Washington és Moszkva is 5000-nél is több töltettel rendelkezik, míg Peking az évtized végére érheti el a 1000 darabot. Mégis ez jelentős ugrásnak számít, nagyobb fejlesztéseket követően jelenleg 600 darabbal bírnak. További növekedést is becéloztak, akár 1500 atombombával is rendelkezhetnek a jövőben.

A kínai program ugyanakkor nem áll meg itt, a töltetekhez kapcsolódó infrastruktúrát is rohamtempóban fejlesztik.

A Reuters műholdképek alapján elemezte a munkálatokat, kifejezetten a Kína sűrűn lakott keleti területeitől távol eső, Hámi városa közelében észrevehető folyamatokat. A terület ideális a nukleáris tevékenységekhez, ugyanis egy rendkívül gyéren lakott, sivatagos részen található. A Lop-sivatagban minden jel szerint egy nagyméretű nukleáris komplexum kezd kirajzolódni. A felvételek alapján legalább 80 rakétaindító bukkant fel a településtől délre. A biztonságpolitikai szakértők véleménye szerint ezzel Peking egy esetleges nukleáris összecsapásra készül fel, a cikk konkrétan meg is nevezi a lehetséges ellenfelet az Egyesült Államokkal. Kína a sokasodó bázisokkal vélhetően azt akarja elérni, ha súlyos konfliktusba keveredne Washingtonnal, akkor az első csapáshullámot követően is megmaradjon a válaszadó képessége.

'We can see that China's buildup surrounding its silo fields in its northwestern deserts where it keeps its long-range nuclear-armed missiles is much more extensive than first thought.' Listen to @GregTorode on the Reuters World News podcast https://t.co/EqeLLVObgJ pic.twitter.com/TtpTusIoJR https://x.com/GregTorode?ref_src=twsrc%5Etfw

Még több Globál

Trump egyeztetett a brit miniszterelnökkel

Mozgalmas lesz a jövő heti G7-csúcs

A britek is növelik védelmi kiadásaikat

— Reuters (@Reuters) May 29, 2026

Megdöbbentő komplexum

Az értékelések alapján egy összetett katonai beruházás zajlik, ahol a nukleáris silók mellett elektronikus hadviselési eszközök, parancsnoki központok és légvédelmi berendezések is helyet kapnak. A lapnak több szakértő megszólalt. Alexander Neill, a hawaii Pacific Forum agytröszt munkatársa szerint az építkezés mértékét szemlélteti, hogy több ezer négyzetkilométeres területen vannak szétszórva a berendezések. Mindez arra utal, hogy Kína egyszerre növeli és diverzifikálja a nukleáris elrettentő képességét. Neill szerint mindez arra utal, hogy az ország felkészülten szeretne szembenézni egy olyan helyzettel, amikor atomfegyvereket használnak a hatalmak egymás ellen. Peking ezzel a központtal egy lehetséges válaszcsapásra készül fel, úgy fogalmazott a szakértő, hogy lényegében ez adja az ország képességeinek gerincét.

Maga a komplexum két hatalmas, nyolcszögletű létesítményre támaszkodik, ezek 2020 után tűntek fel a műholdképeken. A központi épületen felül itt katonai személyzet állandó tartózkodására alkalmas épületek, különféle katonai járművek találhatóak rétegesen. A Reuters elemzése ugyanakkor nem tudta azonosítani az összes épület funkcióját. Az oktogon alakú hálózaton túl láthatóak különféle álcázott indítóállomások, néhány légvédelmi rendszerrel felszerelve. Ugyanakkor

az nem bizonyított, hogy a komplexumban milyen rakétákat tárolhatnak, ugyanakkor az bizonyos, hogy köze van a nukleáris programhoz.

Az ismeretlen, hogy ballisztikus rakéták, vagy nukleáris töltet hordozására is alkalmas fegyvereket helyeztek-e el ezeken. Az értékelések alapján a legfőbb három silómezőt Peking már feltöltötte, legalább 100 interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) helyeztek el a tárolókban. Fontos, hogy Kína a műholdas összekapcsolással az előrejelző rendszerét is. A Pentagon értékelése szerint Kína 90 másodperc alatt érzékelheti az érkező támadást, összesen 4 percre lehet szüksége a kilövéshez. Ez azt jelentené, hogy még azelőtt reagálni tudnának, hogy becsapódásokat érzékelnének az országban.

A fejlesztés nem állt meg itt: a két másik központ mellett egy harmadik nyolcszögletű telep építését szúrták ki, ez vélhetően a tesztelést szolgálja. Több olyan makett is látható a közelében, amely megsérült, vélhetően a gyakorlatozás eredményeként.

Elharapódzó helyzet

A kínai nukleáris programmal kapcsolatban visszatérő kritika, hogy átláthatatlan. Ez a jelző jól illeszkedik Peking általános szemléletéhez: a katonai és a belpolitikai eseményekkel kapcsolatban egyaránt visszatérő a titkolózás. Ugyanakkor a nukleáris területen tapasztalható információhiány globális aggodalmakat kelt, ráadásul olyan pillanatban történik mindez, amikor az Egyesült Államok és Oroszország egyre kevésbé ragaszkodik a korábbi atomfegyverkezés területén kötött alkukhoz. A nemzetközi bizalom csökkenésének jele, hogy több ország is a nukleáris fegyverkezés felé fordulhat, több ország is kacérkodik a gondolattal. A kínai példa azonban problémás lehet ugyanis

a helyzet egyre jobban elharapódzik, kifejezetten az indo-csendes-óceáni térségben félő egy atomháború.

A kínai katonai doktrínai egyik alapelve, hogy nem fognak elsőként atomfegyvereket bevetni, ugyanakkor sokak szerint ezt Peking adott esetben átlépheti. Egyes szakértők szerint a Tajvan körüli konfliktus elfajulhat addig, hogy az ország a külső katonai beavatkozás elrettentése, vagy esetleg a védelmi koalíció megtörése érdekében mégis ezekhez a fegyverekhez nyúlhat. A feszültsége jelezte Donald Trump amerikai elnök – nehezen összehozott – májusi látogatásai is Pekingben, amikor a politikus nem volt hajlandó reagálni a sziget státuszát firtató kérdésekre. Később, már az elnöki gépen visszafelé elkezdett beszélni a témáról: a korábbi álláspontját megváltoztatva jelezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy jóváhagyja a korábban belengetett hatalmas amerikai fegyverszállítmányt a szigetnek. A kiszivárgott információk szerint a zárt ajtók mögötti tárgyalás során Hszi Csin-ping elnök is felvetette a témát, méghozzá nem túl kellemes hangnemben. Az nem derült ki, hogy erre milyen válasz érkezett.

China is working to prolong the war in Ukraine — blocking Trump’s efforts to broker peace.Analysts suggest Beijing wants the West distracted, as it eyes a potential move on Taiwan by 2027.~ The Telegraph reports pic.twitter.com/IysCMPcI9o https://t.co/IysCMPcI9o

— Defence Index (@Defence_Index) August 7, 2025

Az belső-kínai komplexum azért is egyedi, mert hatalmas erőfeszítésre vall: hiába van az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is több töltete Kínánál, ekkora teleppel egyik hadsereg sem rendelkezik. Mindez azt bizonyíthatja, hogy Pekingben a számbéli hátrányt modern, jól felszerelt komplexumokkal akarják behozni. A beruházások felfutásánál nem lehet amellett elmenni szó nélkül, hogy Hszi Csin-ping korábban konkrét céldátumot is megnevezett, hogy a „hadseregnek 2027-re készen kell állnia Tajvan elfoglalására”. Nem biztos, hogy mindez mit jelenthet, ugyanakkor az Egyesült Államok Irán ellen rengeteg rakétát lőtt el, ami hosszú évekre ronthatja a katonai erő jelenlétét a távol-keleti régióban. Így hiába lehetett csak egy „hangzatos blöff” akár a kínai elnök kijelentése,

Trump háborúja reálissá tehette Peking szándékait.

Immáron egyre nagyobb nukleáris hatalomként.  

Címlapkép forrása: Sheng Jiapeng/China News Service/VCG via Getty Images