Elindult a folyamat, amitől a szakértők rettegtek: extrém időjárásra figyelmeztetnek, súlyosbodik a helyzet

A bolygó kétharmadát borító óceánok felszíni átlaghőmérséklete

júniusban átlagosan 20,98 Celsius-fokot ért el, megdöntve a 2024. júniusi korábbi rekordot (20,89 Celsius-fok).

A 2026-os év első fél éve összességében a második legmelegebb volt a mérések történetében a 2024-es első hat hónap után.

A jelenlegi körülmények egy új szakasz kezdetét jelezhetik

- figyelmeztetett Carlo Buontempo, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat igazgatója egy sajtóközleményben.

Az óceán hőmérsékleteinek jelenlegi szintje és az El Nino közeledte miatt várhatóan a következő hónapokban további hőmérsékleti rekordok dőlnek meg

– tette hozzá.

A hőmérséklet júniusban különösen magas volt az egyenlítői Csendes-óceán középső és keleti részén, azon a területen, amelyet teljes erővel érint az El Nino - egy természetes éghajlati jelenség, amely felmelegíti a felszíni vizeket, és világszerte aszályokat, árvizeket és rekordhőmérsékleteket okoz.

A trópusi Csendes-óceánon így a történelem legmelegebb első fél évét regisztrálták. "Az El Nino-év beköszöntével (...) várható, hogy 2026 az eddigi legmelegebb évek közé fog tartozni" - nyilatkozta Simon van Gennip, a Mercator Ocean International óceánográfusa egy online sajtótájékoztatón. "Még nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel" - tette hozzá.

Két éve, 2024-ben, az eddigi legutóbbi ilyen jelenséggel jellemezhető évben, az óceánok felszíni átlaghőmérséklete a Copernicus statisztikái szerint rekordszintű 20,9 Celsius-fokot ért el, majd a következő évben enyhén visszaesett.

Ez a természetes éghajlati jelenség, amely két-hét évente ismétlődik, az óceánok felmelegedésének alapvető tendenciájához társul, amely a légkörben felhalmozódó üvegházhatású gázoknak tudható be. Az óceánok ugyanis éghajlatszabályozó szerepet töltenek be azzal, hogy elnyelik az emberi tevékenységek - különösen a kőolaj, a gáz és a szén elégetése - által generált többlethő 90 százalékát.

Az év eleje óta a világ óceánjainak négyötödén (82 százalékán) tengeri hőhullámokat tapasztaltak. Az óceánok felszínének közel fele erős vagy extrém hőhullámoktól szenvedett. Különösen súlyosan érintette ez a trópusi Csendes-óceánt és a Földközi-tengert.

A Földközi-tenger, mint zárt tenger, amely nagyon érzékeny a légköri változásokra, az első fél évben szinte teljes felületén (98 százalékán) hőhullámok voltak, 2026 júniusában 24,34 Celsius-fokos hőmérsékleti rekordot regisztráltak.

Különösen a Földközi-tenger északnyugati részét sújtja egy hőhullám, amely hétfőn a térségben rekordmagasságú intenzitást ért el, átlagosan 5,2 Celsius-fokos eltéréssel a szokásos értékekhez képest - közölte kedden a barcelonai székhelyű Tengertudományi Intézet (CSIC).

A tengeri hőhullámok súlyos próbatétel elé állítják a kevésbé mozgékony tengeri fajokat, sőt akár tömeges elhullást is okozhatnak a korallok, a tengeri sünök, a puhatestűek és más állatok körében.

Fontos figyelemmel kísérni ezeket a jelenségeket, mivel jelentős hatással vannak az időjárásra

– mutatott rá Simon van Gennip oceanográfus hozzátéve, hogy ezek a magas hőmérsékletek "további energiát juttathatnak a légkörbe",

ami "kedvező feltételeket" teremt az extrém esőzésekhez.

Az óceánok felmelegedése emeli a tengerszintet. Emellett súlyosbítja az extrém időjárási jelenségeket, így a heves esőzéseket vagy a ciklonokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images