Az ankarai NATO-csúcson üzente meg Magyar Péter: Magyarország megbízható szövetséges

Ukrajna az áldozat, Oroszország pedig a brutális agresszor

– jelentette ki Magyar Péter a csúcstalálkozó második napján. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is kizárólag humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, fegyvereket nem szállít, ugyanakkor elismeri Ukrajna jogát a területi integritása megvédésére. A találkozó margóján a miniszterelnök röviden egyeztetett az ukrán elnökkel is, akivel megállapodott egy hamarosan megvalósuló, várhatóan beregszászi kétoldalú találkozóról.

A katonai szövetség jövőjével kapcsolatban Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország megbízható szövetséges, és vállalja, hogy 2035-re a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára emeli védelmi kiadásait.

A csúcstalálkozót megelőzően a figyelem nagyrészt Donald Trumpra irányult, mivel az amerikai elnök korábban sokszor élesen bírálta a transzatlanti együttműködést. A jelen lévő vezetők azonban diplomatikusan és optimistán nyilatkoztak a kapcsolatok jövőjéről. Mark Rutte NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy Trump elkötelezett a szövetség és a nukleáris biztonság iránt. Elismerte ugyanakkor, hogy Washington joggal várja el az európai tagállamoktól a védelmi kiadások növelését, ami elengedhetetlen a NATO erejének fenntartásához. Rutte Oroszországnak is üzent, hangsúlyozva, hogy a védelmi jellegű szövetség – amely egymilliárd ember biztonságáért felel – a területének minden egyes négyzetcentiméterét meg fogja védeni.

Ezt az álláspontot osztotta Mark Carney kanadai miniszterelnök is, emlékeztetve arra, hogy már a korábbi demokrata adminisztráció is elvárta a költségvetési hozzájárulások emelését, amelyeket Kanada hamarosan a GDP négy százalékára növel. Rob Jetten holland kormányfő szintén az orosz fenyegetésre hivatkozva sürgette az európai és amerikai hadiipari együttműködés szorosabbra fűzését, valamint a tagállami védelmi költségvetések megerősítését, ami véleménye szerint a teljes NATO közös érdeke.

A csúcstalálkozó egyik legsúlyosabb belső feszültségforrását Grönland státusza jelentette, miután Trump a tanácskozás első napján ismét kinyilvánította igényét a szigetre. Mette Frederiksen dán kormányfő sajnálatát fejezte ki az elhangzottak miatt, és egyértelművé tette, hogy Grönland nem eladó. Kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani Dánia, valamint a széles körű autonómiát élvező sziget területi integritását és szuverenitását.

Frederiksen ugyanakkor hangsúlyozta az Egyesült Államokkal közösen újragondolt, erősebb NATO kiépítésének szükségességét. Külön felhívta a figyelmet a kollektív védelmet garantáló 5. cikkely fontosságára, emlékeztetve a szövetségeseket arra, hogy Oroszország hibrid háborút folytat a NATO keleti határai mentén.

Címlapkép forrása: Dogukan Keskinkilic/Anadolu via Getty Images