Miért van áramszünet Kubában?

Az országnak nincs elég üzemanyaga, mert Amerika blokád alá vette a sziget olajellátását. Ráadásul a kubai erőművek nagyon régiek és elhasználódtak.

Hányszor volt már áramszünet Kubában idén?

2024-ben ez már a harmadik országos áramkimaradás.

Meddig tartanak az áramszünetek Kubában?

A helyiek szerint akár 30 óránál is tovább tart, mire visszajön az áram.

Hol van még áramszünet Kubában?

A legtöbb helyen már helyreállt a szolgáltatás, de Santiago de Cuba, az ország második legnagyobb városa még mindig sötétben van.

Miért szankcionálja Amerika Kubát?

Washington azt akarja, hogy a kubai kommunista vezetés lemondjon, tartsanak szabad választásokat, és engedjék ki a politikai foglyokat.

Mit mond az ENSZ a szankciókról?

Az ENSZ és Kuba szerint az amerikai szankciók sértik a nemzetközi jogot és a 10 millió kubai ember jogait.

Hogyan élik meg a kubaiak az áramszünetet?

Sokan már hozzászoktak. Az utcán beszélgetnek, dominóznak, és várják, hogy visszajöjjön az áram. Beletörődtek a helyzetbe.

Lesz gyors megoldás a kubai áramproblémára?

A helyiek szerint nem, mert nincs olaj és az erőművek is elavultak.

Tárgyalnak egymással Amerika és Kuba?

Igen, de a megbeszélések elakadtak, egyik fél sem hajlandó engedni.

Egy egész ország sötétbe borult Donald Trump fojtófogása miatt: sokaknál már betelt a pohár

Portfolio

2026. július 08. 14:10

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Kuba fővárosában, Havannában szórványos tüntetések törtek ki kedd este. A szigetországban milliók maradtak áram nélkül a fél éve tartó amerikai olajembargó következtében. A tiltakozó lakosok edényeket kongattak, dudáltak, és azt kiabálták, hogy "kapcsoljátok fel a villanyt" - számol be a Reuters.

Idén ez már a harmadik országos áramszünet Kubában. Bár a hatóságok közlése szerint kedd estére a sziget nagy részén sikerült helyreállítani a szolgáltatást, az üzemanyaghiány miatt sokan továbbra is sötétben maradtak.

Az UNE állami áramszolgáltató tájékoztatása alapján a nyugati Pinar del Ríótól a keleti Holguínig ismét működik a hálózat,

az ország második legnépesebb városa, Santiago de Cuba azonban továbbra is áram nélkül van.

Az Egyesült Államok januárban vette blokád alá Kuba üzemanyag-ellátását, majd olyan szankciókat léptetett életbe, amelyek a külföldi vállalkozások kivonulásához és az idegenforgalom szinte teljes összeomlásához vezettek.

A korlátozások célja a kubai kormány tárgyalóasztalhoz kényszerítése,

Washington ugyanis a kommunista vezetés leváltását,

demokratikus választások kiírását és a "politikai" foglyok szabadon bocsátását követeli.

Kuba az ENSZ-szel egyetemben úgy véli, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt büntetőintézkedések sértik a nemzetközi jogot és a sziget 10 millió lakójának emberi jogait.

Havanna külső kerületeiben, Jaimanitasban és Santa Fében több százan vonultak az utcára, míg mások a küszöbökön és a járdákon ülve, dominózással vagy beszélgetéssel várták az áram visszatérését a forró éjszakában.

Sokan, akik már hozzászoktak a harmincórás vagy még hosszabb áramkimaradásokhoz, beletörődtek a helyzetbe.

Nem látok gyors megoldást erre a problémára, hiszen az erőműveink elavultak, és nincs olaj

– mondta Amauri González helyi lakos.

A kubai és az amerikai tisztségviselők szerint egyaránt megrekedtek a két ország közötti tárgyalások.

Michael Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a szankciókról szóló keddi közgyűlési vitában a kubai kormányt tette felelőssé az áramhiányért, és felszólította őket, hogy változtassanak a módszereiken, és kapcsolják vissza a villanyt a népüknek.

A felszólaló országok túlnyomó többsége ezzel szemben arra kérte Washingtont, hogy vessen véget az embargónak, és vonja vissza a sziget gazdaságát megbénító szankciókat.