Miért romlott meg a viszony Lengyelország és Ukrajna között?

Zelenszkij egy ukrán katonai egységet az Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezett el. Ez a csoport a második világháborúban lengyelek elleni tömeggyilkosságokat követett el, ezért a lengyelek nagyon felháborodtak.

Mi volt a volhíniai mészárlás?

Egy második világháborús tragédia, amikor az UPA tagjai lengyeleket öltek meg a náci megszállás alatt álló Nyugat-Ukrajnában.

Milyen következményei lettek a vitának?

A lengyel elnök visszavonta Zelenszkij legmagasabb lengyel kitüntetését. Erre válaszul több politikus mindkét oldalon visszaadta a korábban kapott elismeréseit.

Találkozott Nawrocki és Zelenszkij a NATO-csúcson?

Igen, de csak egy rövid, udvariassági beszélgetést folytattak. A nézeteltérés nem oldódott meg.

Folytatják a párbeszédet a két ország?

Igen, mert szomszédok és közös ellenségük van: Oroszország. Ezért a feszültség ellenére is beszélnek egymással.

Mit javasolt Nawrocki a NATO-csúcson?

Azt, hogy a NATO csővezetékrendszerét terjesszék ki Lengyelországra és más közép-európai országokra is.

Mi az a NATO csővezetékrendszer (CEPS)?

Egy több mint 5000 km hosszú hálózat, ami a NATO katonai üzemanyag-ellátását biztosítja. Most Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia területén működik.

Mennyit költ Lengyelország védelemre?

A GDP közel 5 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban nagyon magas.

Támadhat-e Oroszország Lengyelországra vagy a balti államokra?

Nawrocki szerint mindig fennáll a veszélye, hogy Putyin katonai erőt vet be a kelet- és közép-európai országok ellen. Ezért erősítik a NATO keleti szárnyát.

Először találkozott Zelenszkij az egykor leghűségesebb szövetségesével, amióta elhidegültek: ez lett a tárgyalásból

Portfolio

2026. július 08. 15:08

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Volodimir Zelenszkij ukrán és Karol Nawrocki lengyel elnök szerdán az ankarai NATO-csúcstalálkozó margóján találkozott először azóta, hogy a két ország történelmi vitái diplomáciai összefeszüléshez vezettek. A rövid megbeszélés nem oldotta fel a feszültséget: a lengyel államfő hangsúlyozta, hogy az álláspontja változatlan, bár a párbeszéd folytatását továbbra is szükségesnek tartja - írja a Kyiv Independent.

A két ország közötti diplomáciai feszültség azután éleződött ki, hogy Zelenszkij május végén az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjairól nevezett el egy katonai egységet. Az UPA a második világháború alatt és után a szovjetek ellen harcolt Ukrajna függetlenségéért, ám Lengyelországban elsősorban arról hírhedt, hogy részt vett a lengyelek elleni tömeggyilkosságokban – például a volhíniai mészárlásban – az akkor náci megszállás alatt álló Nyugat-Ukrajna területén.

A döntés komoly felháborodást váltott ki Lengyelországban,

ami odáig fajult, hogy Nawrocki megvonta Zelenszkijtől a legmagasabb lengyel állami kitüntetést. Ezután több lengyel és ukrán politikus visszaadta korábbi elismeréseit. Zelenszkij emellett a júniusi, Ukrajna újjáépítésével foglalkozó gdański konferenciára is Julija Szviridenko ukrán miniszterelnököt küldte maga helyett.

Nawrocki elmondása szerint

a két elnök mindössze egy "udvariassági" beszélgetést folytatott, és a történelmi vita okozta feszültséggel kapcsolatos álláspontja pedig nem változott.

A lengyel államfő ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem zárja ki a párbeszédet, hiszen szomszédos országok, amelyeknek "közös ellenségük van, mint amilyennek Oroszország számít", ezért "továbbra is párbeszédet folytatnak, függetlenül bizonyos kétoldalú feszültségektől".

A lengyel elnök a csúcstalálkozón egyébként javasolta a NATO Közép-európai Csővezetékrendszerének (CEPS) kiterjesztését Lengyelországra és más közép-európai államokra - írja az MTI. Az 1950-es években kiépített, több mint ötezer kilométer hosszú hálózat jelenleg Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia területén húzódik, és a szövetség katonai üzemanyag-szükségletének fedezésére szolgál.

Nawrocki rámutatott, hogy

a jelenleg a német határon végződő vezetékek keleti irányú továbbépítése az egész keleti szárny biztonságát jelentősen megerősítené.

A lengyel államfő továbbá hangsúlyozta, hogy országa a bruttó hazai termék (GDP) közel 5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, és Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztetett az amerikai fegyveres erők lengyelországi jelenlétéről. Arra a kérdésre, hogy Oroszország tervezhet-e provokációkat Lengyelország vagy a balti államok ellen, úgy reagált,

mindig fennáll annak a lehetősége, hogy Vlagyimir Putyin felhasználja Oroszország fegyveres erőit a kelet- és közép-európai országok ellen.

Ezért a lengyel belpolitikai színtéren és a NATO egészében is a felelősök szolidaritásra törekszenek a fegyveres erők kiépítésében - tette hozzá Nawrocki.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Pawel Supernak