Felpörgetett beruházások, zajos Donald Trump-nyilatkozatok, végül közös kiállás - Véget ért az idei NATO-csúcs, ezek voltak a legfontosabb döntések

A szövetség egyértelművé tette, hogy a védelmi kiadások növelése, amely immár a GDP 5 százalékát célozza, önmagában már nem elegendő politikai üzenet, hanem a forrásokból összehangoltan kell kritikus katonai képességeket kiépíteni. Ennek szellemében jelentős hadiipari megállapodások születtek. Európában indulhat meg a Raytheon AMRAAM, valamint a PAC-2 és PAC-3 Patriot légvédelmi rakéták közös gyártása és karbantartása, sőt a Lockheed Martin és a Rheinmetall megállapodása révén

az ATACMS rakéták előállítása is először kerülhet ki az Egyesült Államokból.

A NATO légtér-ellenőrzési és felderítési képességeit svéd GlobalEye repülőgépekkel és amerikai Triton drónokkal modernizálják, míg a stratégiai légi szállítást és a légi utántöltést az Airbus gépparkjának bővítésével erősítik meg. Kiemelt figyelmet kapott az ukrajnai tapasztalatokon alapuló drónvédelem is, amelyre a szövetségesek a következő öt évben több mint 40 milliárd dollárt fordítanak. A jelentős beruházások pénzügyi hátterét a Mark Carney kanadai miniszterelnök által bejelentett új Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank (DSRB) segítheti, amely 134 milliárd dolláros kedvező finanszírozást mozgósíthat az ipari termelés felfuttatására. Tovább bővült a fekete-tengeri biztonsági keretrendszer is, miután Románia, Bulgária és Törökország a közös aknamentesítés mellett a tengeri energetikai infrastruktúra védelméről is megállapodott.

A technológiai és ipari előrelépéseket ugyanakkor beárnyékolták a Donald Trump által gerjesztett politikai feszültségek.

Bár az európai fegyverkezés és a Mark Rutte főtitkár által is hangsúlyozott beszerzések továbbra is erősen támaszkodnak az amerikai hadiiparra, Trump több fronton is támadta a szövetségeseket. Kifogásolta az európai országok hozzáállását az iráni konfliktushoz, felvetette az amerikai csapatok kivonását, és ismét napirendre vette Grönland megszerzését, amit Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan visszautasított. A legélesebb konfliktus Spanyolországgal alakult ki, miután az amerikai elnök a kereskedelmi kapcsolatok megszakítását követelte, a védelmi kiadások elmaradása és az iráni háború alatti bázishasználat megtagadása miatt. Bár a zárt vezetői ülésen Trump végül jelezte, hogy az Egyesült Államok a szövetségben akar maradni,

nyilatkozatai folyamatosan elvonták a figyelmet a NATO egységét demonstráló hivatalos üzenetekről.

Ukrajna a csúcstalálkozón a modern hadviselés legfőbb tapasztalati forrásaként lépett fel. Volodimir Zelenszkij elnök a drónhadviselés terén szerzett egyedülálló ukrán tapasztalatok megosztását ajánlotta fel, cserébe viszont sürgette a ballisztikus rakéták elleni európai védelem azonnali megerősítését, mivel a heves orosz támadásokkal szemben a jelenlegi kapacitások elégtelennek bizonyultak. Az ukrán vezető ismét felvetette a Patriot elfogórakéták helyi, licencalapú gyártásának lehetőségét is, amire egyébként ezúttal zöld utat kapott.

Továbbá a szövetségesek megegyeztek 70 milliárd dollárnyi, Ukrajnának nyújtott segélyben is, amely 2026-ra vonatkozik. Illetve megegyeztek arról is, hogy "legalább ugyanekkora mértékben" finanszírozzák Kijevet 2027-ben is. A részvétel ugyanakkor nem kötelező, egyéni állami felajánlásokból várják elérni a kívánt összeget.

A nap végére a hivatalos NATO-kommunikáció igyekezett visszaterelni a csúcsot az egység üzenetéhez. Rutte arról beszélt, hogy a 32 vezető zárt ülésén soha nem látott egységérzetet tapasztalt, Donald Trump pedig a tárgyalás után már úgy fogalmazott, hogy „sok szeretet és egység” és volt a teremben. A zárónyilatkozatban a szövetségesek, köztük az Egyesült Államok is,

megerősítették megingathatatlan elkötelezettségüket a kollektív védelem és az 5. cikkely mellett.

Magyarország számára a csúcstalálkozó az új kormány eddigi kommunikációja alapján a sikeres nemzetközi bemutatkozását hozta el. Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter egyértelműen a NATO kollektív védelme mellett tette le a voksát, megbízható és konstruktív szövetségesként pozicionálva az országot. A kormányfő szakított az előző kabinet retorikájával, amikor nyíltan Oroszországot nevezte meg brutális agresszorként, Ukrajnát pedig áldozatként jelölte meg. Bár hazánk továbbra sem szállít fegyvereket és nem küld csapatokat Ukrajnába, a humanitárius segítségnyújtás a kormányfő ígérete szerint folytatódik.

A magyar–ukrán viszonyban egyértelmű elmozdulás történt, Magyar Péter ugyanis a nyitófogadáson egyeztetett Volodimir Zelenszkijjel, és megállapodtak egy a közeljövőben, Budapesten vagy Kijevben tartandó személyes találkozóban, amelyet egy közös beregszászi látogatás követhet.

Ezzel a kárpátaljai magyarok ügye az egymást kizáró feltételek helyett a diplomáciai párbeszéd medrébe terelődhet.

Magyar Péter posztjaiból az is kiderült, az államfő tárgyalt a montenegrói, a norvég és a kanadai miniszterelnökkel is. A montenegrói kormányfővel elsősorban a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról egyeztetett. 

A regionális magyar és visegrádi érdekeket erősítette volna Karol Nawrocki lengyel elnök javaslata is, amely a NATO üzemanyag- és ellátási infrastruktúráját terjesztené ki a keleti szárnyra, tovább növelve a térség logisztikai biztonságát. Erről azonban - Friedrich Merz kancellár nyilatkozata alapján - nem született döntés. Ugyanakkor Mark Rutte azt állította, 27 milliár eurónyi befektetés fog érkezni az üzemanyag-tároló infrastruktúrába.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Alastair Grant