Kimondta Trump a támadások után: összeomlott a békefolyamat, nem akar tárgyalni az iszlám köztársasággal

Trump a NATO-csúcstalálkozó előtt, a török fővárosban, Ankarában nyilatkozott az újságíróknak.

Az amerikai elnök elmondása szerint a két ország közötti feszültség feloldása érdekében, június közepén aláírt megállapodás

"a részéről lezártnak tekinthető".

Trump egyértelművé tette azt is, hogy jelenleg nem lát okot a tárgyalásra a teheráni vezetéssel, mert "ezek gonosz, beteg emberek".

Nem akarok velük többé foglalkozni, söpredékek. Csak időpocsékolás velük foglalkozni, hazudnak

- magyarázta.

Olyanok, mint a rák, és tudják, mit kell tenni – még időben ki kell vágni a rákot

- tette hozzá Trump. A BBC tudósítása szerint azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy a két ország diplomatái folytassák a tárgyalásokat, bár szerinte "az idejüket vesztegetik".

Mi volt a szándéknyilatkozatban?

Az Egyesült Államok és Irán június 17-én írta alá azt az előzetes békemegállapodást, amelynek célja az iráni háború lezárása volt. A konfliktus az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított támadásaival robbant ki. A szándéknyilatkozat értelmében

• azonnali és végleges hatállyal beszüntették a hadműveleteket az összes fronton – beleértve Libanont is,
• újranyitották a Hormuzi-szorost,
• az Egyesült Államok pedig feloldotta az Iránnal szemben életbe léptetett összes szankciót.
• A felek emellett kötelezettséget vállaltak arra, hogy 60 napon belül – amely közös megegyezéssel meghosszabbítható – kidolgozzák a végleges békemegállapodást.
• Irán a 60 napos időszak során szabadon exportálhatta kitermelt olaját, amely időszakra az amerikai pénzügyminisztérium hozzájárul a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez.
• A konfliktus elsődleges forrásának tekintett iráni nukleáris program kérdését az egyezmény jó szándékkal is csak részben rendezte, arról – illetve Teherán proxijairól és rakétaprogramjáról – nem szólt részletesen.

Miért omlott most össze a tűzszünet?

bár a tűzszünetet azelőtt sem tartották tiszteletben makulátlanul, Az amerikai-iráni konfliktus a napokban újult ki igazán,

miután Irán a Hormuzi-szoroson áthaladó olajtankereket vett célba. Kedden Szaúd-Arábia és Bahrein két hajó elleni iráni támadást ítélt el hivatalosan, miután találat ért egy szaúdi és egy katari zászló alatt közlekedő tankert.

Az Egyesült Államok erre szerda hajnalban katonai csapásokkal felelt, hogy

kemény árat fizettessenek Iránnal.

több mint 80 célpont ellen intéztek támadást Irán déli részén,

A Reuters hírügynökség szerint iráni források robbanásokról számoltak be az ország első számú olajkikötőjének otthont adó Harg-szigeten, a Kesm-szigeten, továbbá Szírik és Bandar-Abbász déli kikötővárosaiban.

ám Az iráni megtorlás nem váratott magára, miután "elsöprő erejű" választ ígért teherán.

Mára virradóra a Forradalmi Gárda rakéta- és dróntámadást hajtott végre

• az amerikai haditengerészet Bahreinben állomásozó 5. flottája
• és a kuvaiti Ali al-Szalem légibázis ellen,
• emellett lelőttek egy amerikai MQ-9-es drónt is.

Kuvaitban és Bahreinben megszólaltak a légvédelmi szirénák. A kuvaiti hadsereg azt közölte, hogy légvédelme "ellenséges" rakéta- és dróntámadás alatt áll.

Az Egyesült Államok még kedden azt is bejelentette, hogy visszavonta azt a július 22-én kiadott engedélyt, amely lehetővé tette Irán számára az olajértékesítést, miután három tartályhajót is találat ért a Hormuzi-szorosban.

Hajókövetési adatok szerint

legalább négy olaj- és gázszállító tartályhajó fordult vissza a Hormuzi-szorosban,

hisz az újabb támadások fokozták a biztonsági aggodalmakat.

A közel-keleti konfliktus fellobbanásának hírére a forint is gyengülni kezdett, a tőzsdék zuhanásnak, az olajár pedig emelkedésnek indult.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh