Recseg-ropog Trump sosemvolt tűzszünete – Megint repkednek a rakéták, mégis mi történik?

A június 15-i hét eseménydúsra sikerült: Washington és Irán megállapodott egy tűzszünetben, amit aránylag nehéz volt nem amerikai kapitulációként értékelni. Az első nagyon látványos próbatételre június 20-án került sor, amikor Izrael – egy nappal a Hezbollahhal kötött tűzszüneti megállapodás után – bombázni kezdte Libanont. A terrorszervezet és a zsidó állam kommunikációja a szokásos mederben folyt: a másik lőtt először. Az iráni válasz szintén kiszámítható volt, azonnal bejelentették a Hormuzi-szoros lezárását. A helyzet egy elég komoly problémára mindenképpen rávilágított: egyértelműen kiderült, hogy az amerikai és iráni tárgyalók nem tudtak megállapodni arról, hogy a fegyvernyugvás vonatkozik-e a szövetségeseikre.

Kezdődik az adok-kapok

Két héttel ezelőtt aztán elindult az ütésváltás: nagyon úgy néz ki, hogy június 26-án először az irániak sértették meg a tűzszünetet, amikor az egyik drónjuk telibe találta egy szingapúri zászló alatt hajózó teherhajó hídját.

Az amerikaiak erre fel iráni célpontokat kezdtek el bombázni, amire természetesen Irán reagált úgy, hogy az amerikaiak csúnyán megsértették a tűzszünetet,

másnap el is indultak a drónok a Bahreinben és Kuvaitban állomásozó amerikai csapatok ellen, illetve találatot kapott egy újabb tanker is.

Trump a helyzetre a saját stílusában válaszolt, ismételten belengette a konfliktus fegyverrel történő lezárásának lehetőségét, az iráni államot pedig teljes megsemmisüléssel fenyegette meg. Az amerikai bombázások a hétvégén is folytatódtak.

Mindettől függetlenül a tűzszünet első komolyabb ütésváltása utáni nap reggelén egy konténerszállító minden gond nélkül átjutott a szoroson, a múlt keddi Dohában lefutó tárgyalások pedig kemény hét napnyi nyugalmat is hoztak.

Megint ugyanott vagyunk

Tegnap mindenki feszülten figyelte, hogy mi fog történni a szorosban, ugyanis ekkor járt le Irán és az Egyesült Államok legfrissebb megállapodása. A lehetőségek közül a legrosszabb forgatókönyv jött be: Teherán a jelek szerint két ballisztikus rakétát is elindított, mindkettő kereskedelmi hajókat talált el. Az iráni drónokhoz képest a ballisztikus rakéták kifejezeten komoly károkat tudtak okozni az Omán partjainál közlekedő járművekben. Ma reggelre az is kiderült, hogy valami egy harmadik hajót is eltalált.

A támadás időpontja egyébként valószínűleg abból a szempontból is szimbolikus, hogy pont a Trump részvételével zajló ankarai NATO-csúcsra időzítették.

Az amerikai válaszlépés is borítékolható volt: azonnal visszavonták az iráni olaj értékesítésére vonatkozó engedélyt, a Központi Parancsnokság (CENTCOM) jelentése szerint az éjszaka folyamán a légierő legalább nyolcvan perzsa célpontot támadott meg.

BREAKING: US announces it has hit over 80 targets with precision munitions in tonight's strikes on Iran, including more than 60 IRGC speed boats in and near the Strait of Hormuz, per CENTCOM.US strikes also targeted Iranian air defense systems, command and control networks,… pic.twitter.com/bUEkJGo374 https://t.co/bUEkJGo374

— The Hormuz Letter (@HormuzLetter) July 8, 2026

A légicsapások után a maga obskúros módján az is kiderült, hogy miért kezdett el megint rakétázni a perzsa állam: Teherán kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros egyes területeit saját felségvizeinek tekinti (ez egyébként a nemzetközi jog szerint valóban így van), és nem engedi meg az Egyesült Államoknak azt, hogy ezeken a területeken beleszóljanak a hajóforgalomba.

Bár a közlemény sokadik olvasatra is furcsán hat, a perzsák valószínűleg azt akarták közölni vele, hogy a megtámadott hajók beléptek a felségvizeikre, ezért lőtték őket.

Ez a helyzet azért is érdekes, mert minden rendelkezésre álló információ arra enged következtetni, hogy a támadások egyáltalán nem Irán, hanem Omán vizein érték a hajókat. Amennyiben Teherán bejelenti, hogy a jelenleginél nagyobb területet tekint sajátjának a Hormuzi-szorosban és az Ománi-öbölben, az szinte biztosan a fejére állítaná a tűzszünetet, a térség arab államai biztos nem mennének bele.

Jelenleg ott tartunk, hogy Irán látványosan felháborodott azért, mert az amerikaiak a tegnap éjjeli fiaskó után visszalőttek, és megtámadtak 85 célpontot Bahreinben és Kuvaitban. A hajókövetési adatok szerint a Hormuzi-szoros felé tartó tankerek elkezdtek visszafordulni, tehát borítékolható, hogy ugrik az olajár.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Trump reggel azt is bejelentette, hogy véget ért az Iránnal kötött megállapodás, így biztosan bombázni fogják a perzsa államot.

Bár a júniusi lövöldözés már intő jel volt, a mostani támadások volumene azoknál jóval nagyobb, nagyon úgy tűnik tehát, hogy Teherán (vagy a kormánnyal és a reguláris fegyveres erőkkel gyakran ütköző Forradalmi Gárda) kellően biztos abban, hogy az Egyesült Államok újabb válaszcsapásai nem fognak komoly károkat okozni, ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy még a jelenleginél is jobb békefeltételeket csikarjanak ki Trumpból.

Címlapkép forrása: U.S. Navy via Getty Images