Sokan teljesen félreértik a helyzetet, korai temetni Moszkvát – Tiszta vizet öntött a pohárba az, aki Zelenszkijt válthatja

A modern hadviselésben a taktikai győzelmek már nem hoznak olyan eredményeket, mint korábban. A drónok, a precíziós csapásmérő eszközök és a folyamatos felderítés alapjaiban alakították át a harcteret, így a döntő áttörés mindkét fél számára rendkívül nehézzé vált.

Ez már nem a gyors manőverek, hanem a felőrlő háború időszaka

- vélekedik Zaluzsnij. Mint kifejti, minden előrelépésnek óriási ára van, a megszerzett állások megtartása, utánpótlása és a sebesültek mentése rendkívül nehéz feladattá vált az állandó drónfenyegetés miatt. "A csatatéren a sikert inkább méterekben, mintsem mérföldekben mérik, és gyakran olyan áron, amely nem tükrözi a stratégiai értékét" - teszi hozzá.

Hasonló helyzet tapasztalható a frontvonal mögött is. Az orosz logisztikai láncok és kritikus infrastruktúra elleni ukrán csapások ugyan valós károkat okoznak, ám ezek technológiailag rendkívül összetettek, drágák, ráadásul Oroszország hasonló vagy még nagyobb erővel képes visszavágni.

Oroszország továbbra is képes azonos vagy nagyobb erővel visszavágni. Egyik fél sem támaszkodhat a hadviselés ezen formájára a döntő stratégiai eredmény elérése érdekében

- magyarázza a volt főparancsnok.

A harctéren így egyfajta egyensúly alakult ki,

hiszen Oroszországnak nincs elegendő ereje Ukrajna teljes elfoglalásához, Ukrajna pedig önerőből egyelőre nem képes felszabadítani a megszállt területeket. "A katonai egyensúly a kölcsönös tagadásban alakult, nem pedig a döntő győzelemben".

Zaluzsnij szerint adódik a kérdés, hogy elvesztette-e a háborút Oroszország. Bár eredeti politikai céljait nem érte el, a vereséghez ennél több kell, hiszen Moszkva továbbra is harcol, jelentős ukrán területeket tart megszállva, és nem mutat hajlandóságot a konfliktus lezárására. Ugyanakkor Ukrajna sem hirdethet egyértelmű győzelmet, mert bár megakadályozta az orosz fő célok elérését és súlyos veszteségeket okozott az agresszornak, továbbra is erősen függ a Nyugat pénzügyi, katonai és technológiai támogatásától, miközben saját belső feszültségeivel is meg kell küzdenie.

Ukrajna londoni nagykövete úgy véli, Oroszország stratégiája egyre inkább Ukrajna gazdasági, katonai és lélektani felőrlésére épül. Zaluzsnij azt írja, Moszkva jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik az emberi erőforrások terén és számos iparágban, beleértve

a ballisztikus rakéták gyártását is, amit az ukrán légvédelem önmagában nem képes ellensúlyozni.

A másik döntő tényező a nemzetközi támogatás alakulása, ugyanis a washingtoni politikai változások és az európai megosztottság komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy meddig tartható fenn a Kijevnek nyújtott segítség jelenlegi szintje.

Zaluzsnij szerint maga a terület fogalma is átértékelődött. Az Oroszországot a Krímmel összekötő szárazföldi folyosó egykor Moszkva egyik legfontosabb nyereségének tűnt, ám a nagy hatótávolságú csapások és a drónháború fokozatosan aláásták az értékét. Az Azovi-tenger menti utánpótlási útvonalak elleni támadások, az üzemanyaghiány és az ellátási zavarok jól mutatják, hogy a fizikai megszállás önmagában már nem garantálja a stratégiai biztonságot.

A felőrlő háborúkban ritkán vannak egyértelmű győztesek. A kitartás dönt

- szögezi le Zaluzsnij. A kérdés valójában nem az, hogy melyik fél foglalja el a következő települést, hanem az, hogy melyik társadalom képes hosszabb távon elviselni a gazdasági, katonai és pszichológiai terheket, miközben megőrzi a túléléshez szükséges nemzetközi támogatást.

Zaluzsnij szerint a konfliktus kényelmetlen kérdéseket vet fel a NATO-val kapcsolatban is.

A hidegháború idején az eszkaláció elkerülésére berendezkedett szövetség stratégiai kultúrája ugyanis nehezen alkalmazkodik a drónok, a precíziós csapások és a kibertámadások korához. Ezek mind más hozzáállást követelnek meg az elrettentés és a kollektív védelem érdekében, és egy olyan biztonsági architektúra, amely a válságmenedzsmentre épült az eredményközpontúság helyett, lemaradhat a modern hadviselés korában - fogalmaz.

Európa biztonsága végső soron nemcsak azokon múlik, akik készek megvédeni magukat, hanem azokon is, akik képesek új stratégiai jövőképet felvázolni a kontinens számára.

Ukrajna bebizonyította, hogy készen áll az előbbire. A megválaszolatlan kérdés az, hogy ki hajlandó az utóbbira

- zárja sorait Zaluzsnij, aki sajtóhírek szerint egyébként ringbe szállna Volodimir Zelenszkijjel szemben, amennyiben hamarosan elnökválasztásra kerülne sor Ukrajnában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images