Indonézia csendben Ázsia egyik legizgalmasabb növekedési története lett

Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, mégis jóval kevesebb figyelmet kap Magyarországon, mint gazdasági és demográfiai súlya indokolná. A közel 290 milliós ország lakosságának döntő többsége szunnita muszlim, a medián életkor 31 év, a termékenységi ráta pedig nagyjából a reprodukciós küszöbön áll.

A makrogazdasági mutatók is stabil képet mutatnak: az egy főre jutó GDP 5400 dollár körül alakul, a gazdaság évi 5 százalék körüli ütemben bővül, az infláció 2 százalék közelében van, az államadósság pedig a GDP mintegy 40 százaléka. Bence Balázs szerint azonban a számoknál is beszédesebb az, amit hosszabb távon, visszatérő látogatóként látni lehet. A Szingapúrhoz közeli Batam szigetén húsz éve még földutak és egyszerű kikötők fogadták az utazót,

ma viszont több kikötő, széles utak, modern bevásárlóközpontok és gyorsan bővülő infrastruktúra jelzi a változást.

A fejlődés a fogyasztói szokásokban és a tőkepiaci történetekben is tetten érhető. Indonéziában ma már széles körben elterjedt a kártyás és digitális fizetés, a helyi neobankok és szuperapplikációk pedig sok esetben rugalmasabban alkalmazkodnak a fogyasztókhoz, mint a globális amerikai szereplők. A délkelet-ázsiai piac egyik fontos tanulsága éppen az, hogy az amerikai vagy európai üzleti modellek nem mindig másolhatók át változtatás nélkül.

A Grab és az indonéz Gojek példája jól mutatja, hogyan tudtak helyi szereplők motoros közlekedésre, készpénzes fizetésre, étel- és csomagkiszállításra, valamint pénzügyi szolgáltatásokra építve olyan ökoszisztémát létrehozni, amely a régióban hatékonyabban működött, mint az Uber klasszikus modellje. Hasonló folyamat látszik a kiskereskedelemben, a kávézóláncoknál és a sportmárkáknál is: a Starbucks, a Nike vagy az Adidas mellett egyre erősebbek az ázsiai kihívók, amelyek olcsóbb, lokálisabb és sok esetben versenyképesebb alternatívát kínálnak.

Az ország társadalmi és politikai képe ugyanakkor összetett. Indonézia parlamenti demokrácia erős elnöki hatáskörrel, ahol a korrupció továbbra is jelentős kihívás, de a beszámoló szerint ezen a téren is látszanak változások. Egy korábbi oktatási miniszter, a Gojek egyik alapítójának korrupciós ügyben kiszabott tízéves börtönbüntetése azt jelzi, hogy a felelősségre vonás már a legmagasabb üzleti-politikai körökben is megjelenhet. A vallás szerepe közben erősödött: Bence Balázs szerint a 2000-es évek elejéhez képest sokkal láthatóbbá vált a mindennapokban az iszlám, például a fejkendőt viselő nők arányának növekedésében.

A turizmus szempontjából Indonézia továbbra is hatalmas lehetőség, de nem érdemes az országot Balival azonosítani.

Ha valaki egy kicsit utánanéz az interneten, és Java, Szumátra vagy egyéb szigetek kevésbé turistás részeire megy, akkor gyönyörű helyekre fog jutni, és hatalmas élményekben lesz része

– fogalmazott. Hogy mely városok és szigetek adják a legjobb belépőt ehhez a sokszínű országhoz, hogyan működnek a helyi digitális szolgáltatások, és milyen cégeken keresztül lehet befektetőként is közelebb kerülni az indonéz növekedési sztorihoz, az már a teljes adásból derül ki részletesebben.

KÖVESS MINKET

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images