Bekövetkezett, amitől sokan tartottak: a legfélelmetesebb fegyverekről is tárgyalna a szigetország a növekvő fenyegetés miatt

A szigetországban úgy élik a biztonsági szakértők, hogy egyértelműen Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést egy friss jelentés szerint. A dokumentum egyben a megoldást is felkínál Japán számára: „átfogó nemzeti erővel, valamint a szövetségesekkel és a hasonló gondolkodású nemzetekkel való együttműködéssel kell kezelni”.

Tokió 598 oldalas munkában ismertette az egyre ingatagabb regionális biztonsági helyzetet, majd az erre kialakított védelmi politikát is részletezi. Koizumi Sindzsiro védelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a fehér könyv elsődleges célja, hogy a lakosság számára is egyértelművé váljon, hogy Japán mivel áll szemben. Szerinte a biztonság kérdése minden egyes állampolgárhoz kapcsolódik. Hangsúlyozzák, hogy a legutóbbi felülvizsgálat óta a demokráciára épülő, a nemzetközi rendet megkérdőjelező erőfeszítések kaptak erőre. Ezek között említette Kína megerősödését, Észak-Korea problémás fenyegetését és az orosz-ukrán háborút egyaránt.

Ahogy a biztonsági környezet gyorsan fokozódik, most az a válságokkal szembeni ellenálló képesség fokozására van szükség az egész indo-csendes-óceáni térségben

– emelték ki már az előszóban.

Az egyik legfontosabb elem, hogy fokozatosan kívánják, lépésről lépésre végrehajtani a leírtak. Például kiemelt eleme, hogy Tokió középhatalmi diplomáciai gócponttá válna, ezt követően a hasonlóan gondolkodó katonai hatalmakra koncentrálna. Diverzifikálná a kapcsolatrendszerét, miközben az Egyesült Államok vezette nemzetközi rend egyik legerősebb képviselőjévé emelkedne.

Kínát „példátlan stratégiai kihívásnak” nevezik, amely egyre inkább Japán területeit fenyegeti. A fokozódó feszültség miatt megnőttek Tokióban az aggodalmak, hogy a nézeteltérések esetleg összecsapásokhoz vezethetnek. Ennek hangsúlyos példája, hogy Peking visszatérően a szigetország vizeire merészkedik engedély nélkül, sőt, már a csendes-óceáni térségen is felbukkantak a repülőgép-hordozók. A másik, veszélyesnek értékelt folyamat, hogy az úgynevezett „szürkezónás” tevékenység, ami tipikus kínai stratégia: többnyire civil, vagy annak álcázott járművekkel igyekeznek nyomást gyakorolni az ellenfelekre. A dokumentum igyekszik cáfolni Peking azon állítását, hogy Japán „új militarizmus” jelleggel fegyverkezik fel, hangsúlyozzák, hogy a védelmi képességek növelése érdekében van szükség erre.

Az egyik legfontosabb változást az jelenti, hogy Koziumi szerint a nukleáris fegyverekről szóló vitát nem kerülhetik el, a jövőben ez is napirendre kerülhet.

Címlapkép forrása: Tomohiro Ohsumi/Bloomberg via Getty Images