Hogyan működik ez az új rák elleni vakcina?

Kivesznek tőled néhány immunsejtet, adnak hozzájuk egy kis daganatdarabkát és egy kis koronavírus-töredéket, majd visszateszik őket a testedbe. A szervezet felismeri a vírust, riadót fúj, és lendületből a rákot is elpusztítja.

Miért pont a koronavírust használják a rák ellen?

Mert a járvány miatt szinte mindannyiunk immunrendszere ismeri és emlékszik a COVID-ra. Így sokkal könnyebb és olcsóbb felébreszteni a védekező sejtjeinket, mintha a nulláról kellene rávenni őket a rák elleni harcra.

Miben más ez, mint a Moderna vagy a BioNTech rákvakcinája?

Azok a vakcinák genetikai kódokat (mRNS-t) juttatnak a testbe. Ez az új módszer viszont a te saját, élő immunsejtjeidet használja szállítóként, hogy beindítsa a támadást.

Tényleg hatásos az új módszer?

Az egereken végzett tesztek (mellrák és bőrrák esetén) szuperül sikerültek. A vakcina összezsugorította a daganatokat, sőt, hetekkel később is megvédte az egereket, amikor új ráksejtekkel találkoztak. Még plusz kezelés sem kellett hozzá.

Tud valami extra trükköt is ez az oltás?

Igen. A kutatók észrevették, hogy miután az immunrendszer beindult, magától is elkezdte felismerni és támadni a rák olyan részeit is, amik eredetileg benne sem voltak a vakcinában.

Mikor próbálják ki embereken is?

Hamarosan. Elsőként szarkómás betegeken fogják tesztelni. Ez egy nagyon makacs daganattípus, amit a hagyományos módszerekkel nehéz kezelni. Ha a vakcina itt is működik, az hatalmas áttörés lesz.

Működhet a módszer más vírusokkal is a COVID-on kívül?

Igen, a kutatók szerint a jövőben akár az influenzát vagy más hétköznapi vírusokat is fel lehet használni ugyanezzel a módszerrel, hogy ráküldjék az immunrendszert a daganatokra.

Meglepő módszerrel fejlesztettek ki egy újfajta vakcinát, amely hatékony lehet a rákos megbetegedések ellen

Portfolio

2026. augusztus 05. 11:34

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Egy amerikai kutatócsoport olyan új vakcinaplatformot fejlesztett ki, amely a COVID-19 elleni védőoltás vagy a fertőzés során kialakult immunológiai memóriát használja fel a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben. A PROTEXI névre keresztelt technológiát a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányukban mutatták be, és az eddigi preklinikai eredmények alapján a szakemberek szerint hamarosan megkezdődhetnek az első, emberekkel végzett klinikai vizsgálatok is - írta meg az IFLScience.

Az új megközelítés a rák elleni vakcinák fejlesztésének egyik régóta fennálló problémájára kínál megoldást. Az immunrendszer daganatellenes válaszában két kulcsszereplő vesz részt,

a CD8+ "ölő" T-sejtek, amelyek közvetlenül pusztítják a tumorsejteket,
valamint a CD4+ "segítő" T-sejtek, amelyek irányítják és fenntartják az ölősejtek működését.

A legtöbb rákellenes vakcina eddig megkerülte a segítő T-sejteket, mert a rákspecifikus CD4+ célpontok azonosítása nehéz és költséges, ez viszont gyengébb immunválaszhoz vezetett.

A University Hospitals Rainbow Babies & Children's Hospital kutatói John Letterio vezetésével felismerték, hogy a világjárvány következtében szinte minden ember immunrendszere rendelkezik a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjére reagáló, készenlétben álló segítő T-sejtekkel. Az eljárás során a beteg saját dendritikus sejtjeit – az immunrendszer kiképző sejtjeit – izolálják, majd a laboratóriumban egyszerre töltik fel daganatfehérje-töredékekkel és a COVID-19 tüskefehérjéjének fragmenseivel. Amikor ezeket a sejteket visszajuttatják a szervezetbe,

a tüskefehérje-töredékek mozgósítják a már meglévő segítő T-sejteket, amelyek így összehangolt és erőteljes immunválaszt indítanak a daganat ellen.

A megközelítés jelentősen különbözik a BioNTech és a Moderna által fejlesztett mRNS-alapú rákvakcináktól. Míg azok genetikai utasításokat juttatnak a szervezetbe, a PROTEXI a beteg saját immunsejtjeit használja "élő szállítóeszközként". Emellett a kutatók egy különösen ígéretes jelenséget, az úgynevezett epitópterjedést is megfigyelték, amelynek során az immunrendszer spontán módon a daganat olyan fehérjéit is felismerte és megtámadta, amelyek nem szerepeltek az eredeti vakcinában.

Az egereken végzett kísérletek során – melanóma és emlőrák esetén egyaránt – a PROTEXI hatékonyabban csökkentette a daganatok növekedését és javította a túlélést, mint a kizárólag dendritikus sejteken alapuló vakcina. A védőhatás tartósnak bizonyult, mivel

a kezelt egerek hetekkel később, újabb daganatsejtek beültetésekor is elpusztították a tumort, mindenféle további kezelés nélkül.

Sőt, amikor a túlélő egerek immunsejtjeit naiv egerekbe ültették át, azok szintén ellenállóvá váltak a daganattal szemben.

A kutatócsoport a Celloram, Inc. vállalattal együttműködve tervezi az első humán klinikai vizsgálat elindítását szarkómás betegeken. Ez a daganattípus immunológiailag "hideg", vagyis az immunrendszer jellemzően nem ismeri fel, ezért a hagyományos immunterápiákkal rendkívül nehéz kezelni. A kutatók szerint amennyiben a PROTEXI ilyen kedvezőtlen kiindulási helyzetben is képes immunválaszt kiváltani, az az egyik legerősebb bizonyítékot jelentené a koncepció működőképessége mellett. Hosszabb távon a platform más gyakori kórokozók – például az Epstein–Barr-vírus, a citomegalovírus vagy az influenza – elleni immunmemóriára is építhetne.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.