Vége a negyven éve tartó, 50 ezer halottat követelő háborúnak? Sorsdöntő lépésre szánta el magát a térség nagyhatalma

A javaslat szerint nem indulna büntetőeljárás azok ellen, akik nem vettek részt emberölésben vagy más súlyos erőszakos bűncselekményben, és a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül hazatérnek. A PKK-val kapcsolatos bűncselekmények miatt elítéltek egy részénél a szabadságvesztés végrehajtását elhalaszthatnák. A kedvezmények nem vonatkoznának a PKK alapítójára, Abdullah Öcalanra, a szervezet vezetőire és a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltekre.

A törvényjavaslat szerint a PKK feloszlásának és lefegyverzésének ellenőrzése a Nemzetbiztonsági Tanács feladata lenne. A végrehajtást a köztársasági alelnökből, több miniszterből és a török hírszerzés vezetőjéből álló bizottság felügyelné.

Abdullah Güler, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) vezető politikusa szerint a javaslatot a kormányzó pártszövetség mellett a kurdbarát Népek Egyenlőségének és Demokráciájának Pártja (DEM) és más ellenzéki erők is támogatják.

A török kormány hangsúlyozza, hogy a tervezet nem általános amnesztiát jelent, hanem a lefegyverzés végrehajtásának jogi kereteit teremti meg.

A törvényjavaslatot az illetékes parlamenti bizottság tárgyalja meg, ezt követően kerülhet a törvényhozás plenáris ülése elé. A várakozások szerint a parlament még a hónap végi nyári ülésszak előtt szavazhat róla.

A marxista hátterű, szeparatista PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést a török állam ellen, és az erőszakcselekményekben az évtizedek során mintegy 50 ezren haltak meg. A szervezetet Törökország mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek minősítette.

A szervezet 2025 májusában jelentette be, hogy Abdullah Öcalan felhívására feloszlatja magát és leteszi a fegyvert.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images