Miért van ilyen kevés kukorica idén?

A klímaváltozás és a hatalmas aszály az oka. Nagyon forró volt a nyár, a föld teljesen kiszáradt, így az elmúlt húsz év legrosszabb termését hoztuk össze Európában.

Lesz elég kukorica Magyarországon?

Sajnos nem. Eddig mi adtunk el belőle más országoknak, de idén annyira rossz lett a termés, hogy nekünk kell külföldről behoznunk.

A szomszédoknál is ekkora a baj?

Igen. Bár Románia egy picit jobban megúszta, náluk is a felére esett vissza a kukoricatermés a pár évvel ezelőttihez képest.

Tényleg sivatag lesz nálunk?

A szakértők szerint sajnos errefelé tartunk. A nyarak egyre forróbbak, átlagosan 3 fokkal van melegebb, mint régen, és lassan félsivatagi lesz az éghajlatunk. Ezt mutatja az is, hogy nyáron annyira leapadt a Duna, hogy még az atomerőművek működésével is gondok voltak.

Mi lesz így a magyar gazdákkal?

Sokaknak nagyon nehéz a helyzete. Vannak, akik teljesen feladták a gazdálkodást, másoknak pedig el kellett menniük máshová is dolgozni, mert a földből már nem tudják eltartani a családjukat.

Jobb lesz a helyzet a jövőben?

Az előrejelzések szerint nem. A következő tíz évben nagyon bizonytalan lesz, hogy mennyi kukorica terem, és Európának egyre többet kell majd külföldről megvennie.

Mit lehet tenni, ha kiszárad a kukorica?

Sok gazda már most taktikát váltott: inkább őszi növényeket vagy napraforgót ültetnek, mert azok sokkal kevesebb vízzel is beérik. Aki tud, öntözőrendszerekre költ, de sajnos az sem csodaszer, annak is megvannak a határai.

Globál

Vészjósló figyelmeztetés érkezett: Magyarország a félsivatagi éghajlat felé tart

Portfolio

2026. szeptember 02. 13:03

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Közép- és Kelet-Európa kukoricatermesztése súlyos válságba került a visszatérő aszályok és a rekordmeleg nyarak miatt. Magyarország és Románia, az EU két meghatározó kukoricatermelője egyre kevesebb termést tud betakarítani, a vetésterület pedig drámaian zsugorodik, írja a Reuters.

Az Európai Bizottság augusztus végi becslése szerint az EU idei kukoricatermése 50,1 millió tonna lesz,

ami csaknem két évtizedes mélypontot jelent, és mintegy ötödével marad el az elmúlt három év átlagától.

A magyar kormány közlése szerint Magyarország, amely korábban rendszeresen exportált kukoricát, idén behozatalra szorul. Románia termése ugyan megúszta az idei európai aszály legrosszabb hatásait, a várható mintegy 8 millió tonna azonban így is a 2018–2019-es szint felére esett vissza, míg az exportálható árualap a korábbi 7 millió tonnáról 2,2–4,7 millió tonnára csökkent.

A folyamat hátterében a klímaváltozás áll. Az OECD adatai alapján Közép-Európát különösen súlyosan érinti a hőség, a talajnedvesség hiánya és a vízhiány. Magyarországon az elmúlt évtizedben a júniusi és júliusi csúcshőmérséklet 3,1 Celsius-fokkal, Romániában pedig 3 fokkal haladta meg az 1961–1990 közötti átlagot. Mindkét ország az EU- és OECD-átlagnál is rosszabbul teljesít a talajnedvességi anomáliák terén, ami a szervezet szerint közvetlen hatással van a mezőgazdasági termelékenységre és az élelmiszer-biztonságra.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint sok gazdálkodó teljesen felhagyott a termeléssel, mások pedig másodállást vállaltak, mert a családi gazdaságok már nem képesek eltartani őket.

A szakember paradigmaváltást sürgetett, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország a félsivatagi éghajlat felé tart.

Erre figyelmeztet a Duna rekordalacsony vízállása is, amely a múlt hónapban atomerőművek leállítására kényszerítette Magyarországot és Romániát egyaránt.

Az Európai Bizottság decemberben közzétett, tízéves mezőgazdasági piaci előrejelzése szerint 2035-re Kelet-Európában a kukoricahozamok ingadozása eléri a 18,7 százalékot, ami a legmagasabb érték az összes vizsgált globális régió közül. Gabriel Antonio, az Expana piaci elemzője szerint amennyiben a száraz nyarak tartóssá válnak, az EU kukoricaimportja a 2026/2027-es szezonban 8–9 százalékkal növekedhet.

A román gazdálkodók közül sokan már alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez: egyesek az őszi vetésű növényekre tértek át, mások napraforgót termesztenek, mert az kevesebb vizet igényel. Sokan öntözőfejlesztésekbe is beruháznak, ám ennek is megvannak a korlátai.