Mi az a Hormuzi-szoros, és miért fontos?

A Hormuzi-szoros egy keskeny tengeri átjáró a Perzsa-öböl és a nyílt tenger között. A világ olajszállításának jelentős része ezen halad át. Ha le van zárva, az olaj nem tud eljutni a vásárlókhoz, ezért drágul meg minden.

Miért drágult meg ennyire az olaj és a gáz?

Az iráni háború miatt Irán lezárta a Hormuzi-szorost, így alig jut ki olaj és gáz a Perzsa-öbölből. Kevesebb az áru, nagyobb a kereslet, ez felhajtja az árakat.

Miért nem tudják a kormányok egyszerűen megoldani ezt a helyzetet?

A legtöbb ország már most is nagyon eladósodott. Nincs elég pénzük arra, hogy hosszú távon támogassák az üzemanyagárakat vagy adót csökkentsenek. Ha túl sokat költenek, még nagyobb bajba kerülhetnek.

Mi az az extraprofitadó, amiről az EU-ban beszélnek?

Ez egy olyan adó, amit az energiacégekre vetnének ki, mert most sokkal többet keresnek a magas árak miatt. Ebből a pénzből segítenék az embereket és a gazdaságot.

Miért drágulnak az élelmiszerek is, nem csak a benzin?

Az olajból készül a műtrágya és a műanyag csomagolás is. Ráadásul mindent kamionokkal szállítanak, amik drága üzemanyaggal mennek. Így az olajár-emelkedés végिगgyűrűzik az egész gazdaságon.

Mi lesz a nyaralással és a repülőjegyekkel?

A repülőjegyek drágulnak a kerozin ára miatt, és kevesebb járat is lesz. A turizmus visszaesik, főleg a Közel-Keletre utazás lesz problémás.

Oroszország jól jár ezzel a helyzettel?

Részben igen, mert magasabb áron tudja adni az olajat és a gázt. De az EU-s embargó és az ukrán dróntámadások az orosz olajterminálok ellen korlátozzák a hasznot.

Mi várható Magyarországon?

A gazdasági növekedés lassulni fog. A védett üzemanyagár és a rezsicsökkentés fenntartása nehéz lesz. Az államnak nincs sok mozgástere további eladósodásra, és a befagyott EU-s pénzek nélkül szűkösek a lehetőségek.

Meddig marad a hatósági áras üzemanyag Magyarországon?

Nem sokáig tartható fenn, mert Oroszország is piaci áron fogja számlázni az olajat. A kormány nem tudja korlátlanul finanszírozni a különbözetet.

Miért nem segít a jegybank kamatemelésekkel vagy pénznyomtatással?

A jegybankok már most is küzdenek az inflációval. Ha több pénzt pumpálnának a gazdaságba, az csak tovább növelné az árakat. Nincs jó eszközük ilyen típusú válság kezelésére.

Mikor várható javulás?

Senki nem tudja pontosan. A tűzszüneti tárgyalások folynak, de Irán kemény feltételeket szab. Még ha holnap béke lenne, a gazdasági hatások akkor is hónapokig, akár évekig érezhetők maradnak.

Miben más ez a válság, mint a korábbi olajválságok?

Most sokkal magasabb az államok adóssága és költségvetési hiánya, mint a 70-es években volt. Emiatt a kormányoknak jóval kevesebb eszközük van a válság kezelésére.

Gyors összefoglaló

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

A Hormuzi-szoros lezárása és az iráni háború nyomán kibontakozó olajválság nemcsak az energiaellátást fenyegeti: a világgazdaság most először kerülhet komoly sokkba úgy, hogy a kormányok már eleve rekordméretű hiánnyal és adóssággal néznek szembe, ez alapvetően korlátozza a válságkezelés lehetőségeit. Mindeközben az olajársokk újabb lökést ad az inflációnak, azt pedig nem lehet orvosolni friss pénznek a gazdaságba történő bepumpálásával.

Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez

Irán a tűzszünet egyik feltételeként a Hormuzi-szoros feletti fennhatóságának nemzetközi elismerését követeli, miközben az iráni parlament törvényt készít elő a szoroson áthaladó hajók tranzitdíjfizetési kötelezettségéről.
Az iráni háborúból fakadó olajválság a világgazdaság egy új típusú sebezhetőségét tárta fel, mivel a globális adósságállomány tavaly rekordszintű, 348 billió dollárra emelkedett, ami a kormányok válságkezelési mozgásterét jelentősen szűkíti.
Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei uniós szintű extraprofitadó kivetését javasolták az energiaszolgáltató vállalatokra a válság terheinek enyhítése érdekében.
Az iráni háború fő haszonélvezője Oroszország, amelynek lehetőségeit azonban korlátozza az EU-s embargó, a szállítási kapacitások szűkössége, valamint az olajterminálok elleni ukrán dróntámadások, amelyek egyetlen hét alatt közel egymilliárd dolláros bevételkiesést okoztak.
Az április 12-i választások utáni magyar kormány komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe, mivel a védett üzemanyagár fenntartása, a további eladósodás és a fogyasztásból táplálkozó növekedés egyaránt korlátokba ütközik.

Hihetetlen, de igaz: itt a magyar állampapírok sztárja, amivel 17 százalékot is lehetett keresni

Tisza trade? Hormuz? – Mi hajtja most a forintot?

Olyat lépett a WhatsApp, amire senki sem számított: a szakértők szerint komoly veszélyei is lehetnek az újításnak

Ítéletidő mossa el a hétvégét: mutatjuk, hol lesz a legnagyobb eső

Nyakunkon a válság, szinte semmit se tehetünk

Történelmi csúcson az amerikai tőzsdék, húzzák a bitcoint is

Kormányalakítás: megkezdődött az átadás-átvétel, Pintér Sándor vizsgálatot kért maga ellen

Döntött Kapitány István: újabb üzemanyagkészleteket szabadít fel a kormány

Új államtitkárt jelentett be Gajdos László

A vonatbaleset helyszínéről jelentkezett Vitézy Dávid: kiderült, mi okozta a kisiklást

Román kormányválság - Hivatalos kormányalakítási tárgyalásokat hirdetett az államfő

Nagy nap jöhet a devizapiacon – erre figyel most a forint

Címlapról ajánljuk

Nagy lépést tett Amerika a kriptók szabályozása felé - Ugrik a bitcoin

Kiderült Kapitány István pénteki programja, szokatlan helyről jelentkezett be a miniszter

Itt az oroszok válasza arra, hogy Orbán Anita berendelte az orosz nagykövetet

Tarr Zoltán bejelentette: nagy átalakítások jönnek a múzeumoknál, szigorú átvilágításokat is ígért

Drónok zuhantak Oroszország szomszédjaira, azonnali fellépést követel két európai vezető

Kegyetlen pusztításba kezdett Oroszország: Macron bemondta, mi állhat a háttérben

A pénzügyi dzsungel túlélése: Hogyan navigáljunk a változó piaci környezetben? - Interaktív online előadás