Sipos Mihály agrártudományi egyetemi tanulmányok és munka után néhány éve költözött egy Cegléd melletti tanyára. Számára az egyik elsődleges motiváció az volt, hogy magasabb minőségű élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt szeretne a családjának biztosítani, mint amit szerinte a városi létben elérhető. Ahogy fogalmazott, szeretett volna tiszta élelmiszert előállítani családja számára. Most úgy látja, hogy családjával több hónapra elegendő, saját előállítású élelmiszert tud elraktározni.
Cegléd környékén egy 20 tanyából álló, közösen ökológiai, fair trade gazdálkodást folytató szerveződést hoztak létre: egy család kivételével mindenki a városi élet után választotta a vidéki életet.
Azt persze elismeri, hogy a tanyasi lét sokkal inkább kemény munkát jelent, mintsem romantikát: szerinte aki ez utóbbit keresi, gyorsan csalódni fog. Sipos Mihály egyre több olyan ökotudatos családdal találkozik, akik kimondottan ezzel a céllal költöztek a városokból vidékre. Sokan viszont egyfajta kényszerhelyzetből élnek a tanyákon, például azért, mert csak így tudják megoldani lakhatási problémáikat.
Forrai Mária fesztiválszervező szerint is az egyik leggyakrabban felmerülő indok a vidékre költöző fiatal családoknál az, hogy egészségesebb, jobb minőségű élelmiszert állítsanak elő. Ehhez azonban a szorgalom mellett szükséges egyfajta szaktudás is, hiszen – ahogy mondta - nagyon más egy kertben vagy szántóföldön növényt termeszteni, mint egy balkonládában. Szerinte az sem feltétlenül igaz, hogy olcsóbban lehet így friss zöldségekhez jutni, ugyanakkor a vegyszermentes, környezettudatos élelmiszerek fogyasztása és termesztése egyre népszerűbb.
Tapasztalatai szerint egyre több olyan vidékre költöző család van, amelyik tartósan marad, és nem költözik vissza. Úgy látja, nem csak gazdasági szempontból, hanem a társadalmi érintkezés miatt is hasznos, ha több család összefogva tud gazdálkodni, önfenntartó növénytermesztést, állattenyésztést folytatni.
A cikk megjelenését a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatta.
Címlapkép: Getty Images
