Az alábbiakban a legnagyobb értékcsökkentő tényezőket állítottuk sorba, vagyis megnéztük, hogy ha ezek a tényezők jellemzők a lakásunkra, akkor mennyivel ér kevesebbet egy azonos minőségű, de máshol található lakáshoz képest.
- szuterén: - 24,5%
- 100 m-en belül hajléktalanszálló: - 22%
- 100 m-en belül magasfeszültség: - 20%
- "félszuterén": - 18%
- 100 m-en belül gyár: -17,5%
- 100 m-en belül autópálya: -16%
- temető mellett: -12,5%
- étterem felett: - 12%
- lift nélküli házban 4. emelet: -12%
- lift nélküli házban 3. emelet: - 8,5%
- földszinti: -6,5 %
Nem meglepő módon a legnagyobb értékcsökkentő tényező az, ha a lakás a pinceszinten helyezkedik el, azaz szuterén besorolású. Természetesen itt sem mindegy, hogy a padló "csak" 1 méterrel van a föld alatt, vagy szinte teljesen és csak egy apró tetőablakon át szűrődik fény a lakásba. Utóbbi esetében Csorba Dániel szerint akár 50-60 százalékos, vagy annál is nagyobb értékcsökkentéssel lehet számolni, így inkább előbbi esetben lehet igaz a felmérésben szereplő 24,5 százalék. Ha azonban a lakás nem sokkal - 30-50 cm-rel - van csak az utca szintje alatt és a nemhivatalos "félszuterén" kategóriát kapja, akkor az értéke is mindössze 18 százalékkal lesz alacsonyabb egy magasabban elhelyezkedő lakásénál.
Nagy értékcsökkentő még egy közelben lévő hajléktalanszálló, akárcsak egy, az épület 100 méteres körzetén belül húzódó magasfeszültségű vezeték. Előbbi esetén 22, utóbbi esetén átlagosan 20 százalékot kell levonni az árból. Ennél valamivel alacsonyabb, de még szintén jelentős az értékcsökkentése egy 100 méteren belüli gyárnak (17,5%), vagy egy 100 méteren belüli autópályának (16%), de természetesen itt sem mindegy, hogy milyen gyárról és mekkora forgalmú útszakaszról van szó.
Elsőre meglepő lehet, hogy a 11-es lista 7. helyére a temető került 12,5 százalékos értékcsökkentő tényezővel, ami azt leszámítva, hogy sokakból rossz érzést vált ki, általában csendesebb és jobb levegőminőségű környezetet jelent. Nem mondható el ugyanez arról, ha egy étterem felett lakunk, ahol az étterem előtti forgalom nemcsak extra zajszennyezést, de a tevékenység maga kellemetlen szagokat is eredményezhet.
Végül az sem mindegy, hogy a társasházon belül hányadik emeleti a lakás. A földszinti lakások jellemzően olcsóbbak, mint az emeleti társaik, ahol a magasabb zajszennyezés és az alacsonyabb benapozottság jelenhet meg értékcsökkentőként. Abban az esetben viszont, ha nincs lift a házban, a harmadik emelettől felfelé már szintén érezhető az árcsökkenés, a negyedik emelettől kezdve pedig már jelentős, 12 százalékos diszkont mérhető.
Fontos azonban kiemelni, hogy nem mindenkinek azonosak a preferenciái, valaki eleve szívesebben él a belvárosban és életviteléből adódóan jobban értékeli a vendéglátóhelyek közelségét, mint a csendet, míg mások hajlandók akár a hosszabb ingázásokra is annak érdekében, hogy saját kertjük legyen. Egy fiatalt minden bizonnyal kevésbé zavar, ha nincs lift a házban, míg egy idős, vagy kisgyerekes családot már komolyabban akadályozhat a mozgásban. A fentieken túl pedig vannak olyan infrastrukturális emelek is, amelyek nem általánosak, de az adott helyen mégis nagy problémát jelentenek, ilyen például a repülőtéri zajszennyezés, míg máshol a vonalas infrastruktúra bővítése okoz gondot: nem véletlen, hogy az M0-s autópálya észak-budai szakaszának megépítése hosszú ideje húzódik.
A legextrémebb példákat azonban nem is Magyarországon látjuk, a világ számos nagyvárosában - különösen Kínában - vannak egészen hihetetlen megoldások, mint például ez a társasházon keresztülvezetett vasút, ami azonban az elmondások szerint nem okoz nagyobb zajt, mint egy átlagos háztartási mosógép.
Címlapkép forrása: Getty Images
