Négymilliós négyzetméterár, nulla mobilinternet-lefedettség: többször fordul elő, mint gondolnánk

A modern épületek tervezésénél számos szempontot figyelembe vesznek a fejlesztők, például az energiahatékonyságot, a világítástechnikát, a gépészetet, de megdöbbentő módon egy alapvető infrastruktúra gyakran be sem kerül a fókuszba.

Tízből nyolc új beruházásnál nem terveznek beltéri mobil-lefedettséget. Két-hárommillió forintos négyzetméterárak mellett is előfordul, hogy a közös terekben – például a folyosókon, a liftben vagy a mélygarázsban – nincs, sőt akár a lakásban sem mindenhol van térerő vagy mobilinternet-elérés

– mondta a Portfoliónak Bóday Tamás, a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója. A cég távközlési infrastruktúrát épít és üzemeltet, ők adják például a Yettel hálózati hátterét, de bázisállomásaikat más szolgáltatók is használják. Összesen több mint négyezer bázisállomásuk van az országban, több ezer kilométer adatátviteli távközlési hálózatot és számos adatközpontban többezer szervert üzemeltetnek.

Három évtized alatt végigéltük a 2G–3G–4G korszakát, ma pedig már az 5G-re épülő, fenntarthatóbb és gyorsabb rendszereket építjük, amelyek nagyságrendekkel több adatforgalmat képesek kiszolgálni

– mondta Bóday Tamás. A szakember kiemelte, hogy az új, energiahatékony épületekben gyakran gyenge a térerő, mert a többrétegű, fémbevonatú ablakok, a vastag szigetelés és a vasbeton szerkezetek visszaverik vagy elnyelik a rádióhullámokat. Az is előfordul, hogy a közelben hirtelen felépül egy nagyobb épületegyüttes, ami árnyékolja a rádiós útvonalakat, a jel pedig bent legyengül.

Magyarországon a vészhelyzeti kommunikáció szigorúan szabályozott: a katasztrófavédelmi törvény előírja, hogy a tűzoltók és a rendvédelem a lakossági mobilhálózatoktól elkülönített rendszert használjanak, afféle "negyedik" szolgáltatóként, részben más technológiával, mint amit a lakosság használ. A publikus mobilhálózatok kötelező kiépítésére vonatkozó előírás viszont nincs.

Olyan beltéri rendszereket kell kiépíteni, amelyek kiegészítik a kültéri lefedettséget. Régen a bérházakban gyakran közös, gangon lévő mellékhelyiség volt, ami a lakóknak komoly kellemetlenséget okozott. Kis túlzással ma hasonló bosszúságot okoz a beltéri mobiljel hiánya. Egy térerő nélküli lakás – különösen a Z generációnak, de amikor a mobiltelefon már munkaeszköz, igazából mindenkinek – olyan, mint régen a komfort nélküli lakás: nem felel meg az alapelvárásoknak

– magyarázta Bóday Tamás. Az ingatlanfejlesztők gyakran költséghatékonyságra törekednek, a mobil beltéri hálózati lefedettség tudatos kiépítése háttérbe szorul, vagy – szemben például az épületek energetikai követelményeivel – akár fel sem merül.

Magyarországon nemzetközi mércével is kiváló a mobilhálózat minősége, az új épületekben azonban ez nem mindig adott.

A CETIN egységes, épületen belüli rendszert hoz létre, amely multioperátoros működésével a nagy lakossági szolgáltatókat és a Pro‑M kritikus kommunikációs hálózatát egyaránt képes kiszolgálni, így egyszerűsíti a tervezést és a megvalósítást az ingatlanfejlesztők számára.

A szakember szerint, ha a tervezőasztalon kezdik el a mobilhálózati lefedettség tervezését is, az akár 40 százalékkal olcsóbb lehet, mint ha utólag próbálnák megoldani a problémát. Utólag ugyanis a lakóközösség nehezen finanszíroz egy ilyen beruházást, mert azt várják el, hogy amikor megveszik az ingatlant, ezek a szolgáltatások már elérhetőek legyenek.

A CETIN Hungary friss, országosan reprezentatív kutatása többek között azt is megállapította, hogy a megkérdezettek többségének származott már kára sávszélességi és lefedettségi probléma miatt.

Elsősorban időt pazaroltak el (40%), fontos eseményről, lehetőségről maradtak le (25%), de keletkezett emiatt többletköltségük (14%) vagy bevételveszteségük (8%) is.

A CETIN a rádiós hálózatot már épületinformációs modellezéssel (BIM), "láthatatlan közműként" tervezi: digitális szimulációval számolják ki, hova és milyen sűrűséggel kell antennákat tenni. Alacsonyabb frekvencián egy teljes szinthez elég lehet egy-egy antenna, magasabb frekvencián viszont akár 50 méterenként is kellhet egy egység a kellő sávszélességhez. A CETIN nemrég az Allee bevásárlóközpontban adott át multioperátoros 5G rendszert, amely minden szolgáltató számára biztosítja a nagy sebességű mobilhálózati lefedettséget.

Ezek a fejlesztések kiemelt fontossággal bírnak: világszínvonalú 5Gs lefedettséget tervezünk, amely a felhasználóknak nemcsak tartalomfogyasztást, hanem tömeges megosztást is lehetővé tesz. Aktív elosztott antennarendszer (DAS) esetén a rádióerősítőt is az antennához visszük, és optikával kötjük össze a rendszert – ez hatékonyabb és tisztább jelet ad

– magyarázta Bóday Tamás. Hozzátette, úgynevezett small cell megoldásokat is alkalmaznak, jellemzően ott, ahol makroállomás nem építhető. Ezek lényege, hogy nagyon célzottan adnak lefedettséget és kapacitást, "vakfoltokat" töltenek ki, anélkül, hogy feleslegesen átsugároznának a környező területekre, így kevesebb az interferencia. Diszkréten el lehet őket helyezni, elférnek lámpaoszlopon, homlokzaton, tetők peremén, sőt álcázva is, például "álkéményben".

A lényeg, hogy nincs univerzális recept. A helyszín, a frekvencia, a forgalom és az építészeti korlátok döntik el, hogy DAS-t, small celleket vagy ezek kombinációját érdemes bevetni

– mondta a szakember, aki arról is beszélt, hogy a Wi-Fi kiváló technológia, de zsúfolt és kiszámíthatatlan környezetben könnyen sérül a teljesítménye és a biztonsága. Nyilvános, engedély nélkül használható frekvenciákon működik, ezért akár egy mikrosütő, egy rosszul beállított hozzáférési pont vagy a szomszéd hálózata is zavarhatja a jelet. Ipari vagy K+F környezetben jobb megoldás lehet a privát 5G: ugyanaz a rádiós réteg (small cell/DAS) kiszolgálhatja a nyilvános és a zárt hálózatot, de a privát rendszer saját, helyben futó vezérlőt és maghálózatot kap. Így az üzleti adatok nem kerülnek a szolgáltató szervereire, házon belül maradnak, miközben a kiépítés sem igényel teljesen külön rádiós infrastruktúrát.

Amiben mi különbözünk a versenytársaktól, hogy nem csak a „vasat” – vagyis tornyokat, tartókat, antennákat – adunk, hanem az aktív elemeket is üzemeltetjük, végponttól végpontig terjedő megoldást szállítunk

– hangsúlyozta a CETIN kereskedelmi igazgatója. Bóday szerint az innováció kézzelfoghatóan javítja a felhasználói élményt – legyen szó telefonálásról vagy nagy adatforgalmú alkalmazásokról.

"Arra fókuszálunk, hogy házon belül folyamatosan fejlesszük a szakmai tudást, és ezzel együtt a piacot is edukáljuk. Ezért hoztuk létre az Év Digitális Épülete (powered by CETIN) díjat: szeretnénk motiválni minden beruházót, hogy már a tervezés korai fázisában gondoljon a hálózatfejlesztésre – ne csak közvetlenül az ablakok mellett legyen mobil lefedettség, hanem valódi, 21. századi, fenntartható megoldások biztosítsák az épület minden fontos részére kiterjedő gyors és megbízható kiszolgálást" – tette hozzá.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk megjelenését a CETIN Hungary Zrt. támogatta.