Spórolás az energiaszámlán: mit tudtak megvenni az elsőlakás-vásárlók?

Energiahatékonyság: lemaradás az első otthonoknál

A medián ingatlanárak mellett a vásárolt ingatlanok energetikai jellemzőit is elemeztük. Az adatok alapján

az elsőként megvett családi házak jellemzően rosszabb energetikai állapotban vannak

– vagyis magasabb a primer energiaigényük (PED) – mint azok az otthonok, amelyeket már többedik ingatlanként vásároltak meg. Míg Budapesten és Pest vármegyében az energiahatékonyság területén tapasztalt különbség az árszintekben is megmutatkozik, addig a többi régióban a jelentős minőségbéli különbségek nem párosulnak hasonlóan nagy árszintbéli eltérésekkel. Ebből következően egy jobb minőségű, energetikailag hatékonyabb ingatlan hasonló áron kelt el, mint egy rosszabb minőségű, kevésbé energiahatékony ingatlan.

A társasházi lakások esetén minimális különbségek tapasztalhatók az elsőként és többedikként vásárolt ingatlanok energetikai minősége között, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy az árszintben sem figyelhető meg nagyobb eltérés. A kivétel ez alól Budapest, ahol a magasabb árszint szignifikánsan jobb energetikai minőséggel rendelkező társasházi lakásokkal párosul.

Hogyan lehet ösztönözni a korszerűsítést?

A jövőben érdemes lehet a kamattámogatott hitelek és más lakástámogatási programok esetén energetikai feltételeket is figyelembe venni. A támogatás feltételeként előírt korszerűsítési kötelezettség hatékony eszköz lehet a hazai épületállomány energiahatékonyságának javítására. Ez különösen indokolt, hiszen a háztartások energiafelhasználása a teljes hazai végső energiafogyasztás mintegy harmadáért felel, ennek legnagyobb része pedig fűtéshez kapcsolódik. Vagyis a lakóingatlanok korszerűsítése nemcsak az egyéni rezsicsökkentés, hanem a nemzeti energia- és klímapolitika szempontjából is kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy Európában több országban is olyan otthontámogatási programokat vezettek be, amelyekben az energiahatékonyság javítása a támogatás egyik feltétele.

• Észtországban a KredEx program keretében azok kaptak állami és uniós támogatást, akik vállalták, hogy otthonuk legalább egy energetikai kategóriával javul. Az eredmény: több mint 103 ezer háztartás otthona vált korszerűbbé, átlagosan 40%-os energiamegtakarítással.
• Németországban a BEG (Bundesförderung für effiziente Gebäude) program a lakosság számára egyaránt kínál egyedi energiahatékonyságot javító intézkedésekre és teljes körű felújításokra vonatkozó támogatásokat. A támogatás mértéke attól függ, milyen mértékű javulás valósul meg az ingatlan kiinduló energetikai állapotához képest. Ennek logikája szerint nagyobb támogatás jár azoknak, akik egy rosszabb állapotú, elavult ingatlant újítanak fel közepes szintre, mint azoknak, akik egy már viszonylag jó állapotú otthont fejlesztenek „nagyon korszerű” szintre. Az indoklás egyszerű: előbbi esetben nagyobb abszolút energiamegtakarítás érhető el, még ha a végeredményként elért energiahatékonysági szint nem is a legmagasabb. Ezzel a rendszer a valós környezeti haszonhoz igazítja a támogatás mértékét, nem csupán a végső energetikai kategóriához.
• Csehországban a Nová zelená úsporám („Új zöld megtakarítás”) program ennél egyszerűbb feltételrendszert alkalmaz. A támogatási összeg a kiinduló állapothoz képesti javulás mértékétől függ: a legkisebb támogatás legalább 30%-os javulás esetén jár, míg a legmagasabb 75% feletti energiamegtakarításnál igényelhető.

Hasonló logika mentén működik a 2024 júliusa óta elérhető hazai Energetikai Otthonfelújítási Program is, amely legalább 30%-os energiamegtakarítást vár el a kiinduló állapothoz képest. A támogatás eddig legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatásból és 3 millió forint kamatmentes hitelből állt, 1 millió forintos önrész mellett. Az október 13-án bejelentett módosítás után a maximális támogatás 5+5 millió forintra emelkedett, miközben az önerő mindössze a támogatás 5%-a (maximum 526 316 forint).

Az MNB is dolgozik azon, hogy a felújítani vágyók számára elegendő finanszírozási lehetőség álljon rendelkezésre. A jegybank zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programja ugyanis arra ösztönzi a hitelintézeteket, hogy kedvező kondíciójú lakásfelújítási hiteleket kínáljanak.

Bízunk benne, hogy az elsőlakás-vásárlók is élni tudnak ezekkel a lehetőségekkel, és energetikai korszerűsítésekkel javítják otthonaik állapotát. Ezzel nemcsak a környezetet és a rezsiköltségeiket kímélik, hanem ingatlanjuk értékét is növelhetik.

A szerző az MNB Fenntartható pénzügyi főosztályának szakértője.