Mérsékelhető-e a hajléktalanná válás a bírósági gyakorlattal?

Magyarországon, mint Európában másutt is, lakhatási válság van. Emiatt nagyon könnyű utcára kerülni, onnan újra lakhatáshoz jutni azonban szinte lehetetlen, amihez a jogi környezet is hozzájárul. Emiatt van szükség a kötetre, amelynek célja, hogy az ügyvédek és a bírók Magyarországon is megismerjék a strasbourgi bíróság gyakorlatát, és az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozva be tudják azt építeni a bírósági gyakorlatba – írja közleményében az Utcajogász.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke védi az otthon tiszteletben tartásához való jogot, amely azonban bizonyos feltételek fennállása esetén korlátozható. Ezen feltételeket a nemzeti bíróságoknak vizsgálniuk szükséges, amikor kilakoltatási ügyekről döntenek. Olyan esetben például, amikor állam vagy önkormányzat kéri a kilakoltatást,

vizsgálni kell, hogy arányos jogkorlátozásnak tekinthető-e,

azaz össze kell mérni a kilakoltatás mellett és az az ellen szóló érdekeket.

A könyvet a napokban mutatta be az Utcajogász és a Res Iudicata, a bemutatón Polgári Eszter, a Háttér Társaság és CEU Demokrácia Intézet munkatársa és a könyv szakmai lektora elmondta, hogy a döntés meghozatala előtt azt kell vizsgálni, hogy a kilakoltatással a lakót aránytalanul nagy sérelem éri-e ahhoz képest, hogy milyen hátrányt kell elviselnie az ingatlankiürítést kérőnek akkor, ha nem kerül sor a kilakoltatásra.

Értékelendő szempont például, hogy

• az ingatlankiürítés hajléktalansághoz vezet-e,
• hogy a lakó sérülékeny társadalmi csoporthoz tartozik-e,
• hogy viszonylag kis összegű tartozás vezetne-e a lakásvesztéshez,
• hogy kiskorúak érintettek-e az otthon elvesztésében, és
• hogy a lakáskiürítést kérő önkormányzatnak vannak-e lakhatással kapcsolatos közfeladatai.
• Az is fontos szempont egy ilyen eljárás során, hogy a lakó milyen régóta használja a lakást, és hogy eleget tett-e díjfizetési kötelezettségének.

Miben segíthet a strasbourgi bíróság gyakorlatának ismerete?

Hazánkban a kilakoltatási eljárások esetén nem jellemző az emberi jogi érvelés. Velinskyné Lovas Kinga, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület tagja elmondta, hogy a magyar bírók nagyon ritkán találkoznak munkájuk során az Egyezmény 8. cikkére való hivatkozással. A hazai bíróságok ingatlankiürítési ügyekben megvizsgálják, hogy a magyar jog szerint van-e jogcíme a lakáshasználónak, és ha nincs – akár mert a felmondással megszűnt a bérleti jogviszony, akár mert soha nem volt érvényes jogcíme –, ez egyenesen az ingatlankiürítéshez vezet.

A most megjelent esettárból látható, ez tekinthető nemzeti sajátosságnak is, ugyanis míg a többi posztszocialista országból rengeteg ingatlankiürítéssel kapcsolatos ügy került már eddig is a strasbourgi bíróság elé, magyarországi ügyből egyetlen egy sem. Polgári szerint

a 8. cikk értelmezése progresszív és dinamikus, ezért jó kereteket biztosít szociális ügyek tárgyalásához is.

Hangsúlyozta azt is, hogy bár a strasbourgi bíróság nem tekinthető a szociális jogok végső menedékének, az Esettárban bemutatott ügyek döntő többségében a bíróság megállapított egyezménysértést.

Molnár Noémi Fanni, az Utcajogász ügyvéd munkatársa, közjogi koordinátora, a kiadvány szerkesztője és egyik szerzője a gyorsított, nemperes eljárásokat említette példaként arra, mi az, ami

nagy valószínűséggel egyezménysértéshez vezet a hazai végrehajtási gyakorlatban.

Ezen eljárások során ugyanis a bíróság nem kézbesíti a lakáskiürítési kérelmet az érintett személynek, és meghallgatást sem tart. A kérelemnek helyt adó határozatról tehát anélkül dönt, hogy az érintett arról tudna vagy előadhatná saját érveit. És bár az Alkotmánybíróság 2023-ban már megállapította az eljárás alaptörvény-ellenességét, a Végrehajtási Törvény módosításakor nem orvosolták ezt a hiányosságot, vagyis a jogi garanciát nélkülöző állapot továbbra is fennáll.

Az Utcajogász fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a bírói gyakorlat nem fogja megoldani a hazai lakhatási válságot: ehhez átfogó lakáspolitikai stratégiára, több jó minőségű, elérhető árú lakásra lenne szükség. A kötet célja összességében az, hogy

egy igazságosabb eljárásrend kialakításához vezető szakmai vita alapjaként szolgáljon.

Az Esettár az Utcajogász weboldalán érhető el elektronikusan. A szerzők a kötetet a továbbiakban frissíteni fogják új, a témába vágó releváns esetekkel.

Címlapkép forrása: ALL RIGHTS RESERVED