Leáll az építőipar a választásokig, de vajon mi lesz utána?

Építőipar 2026

Koji László is a konferencia előadói között. Váltsa meg jegyét itt!

Információ és jelentkezés

Portfolio: Milyen hatással vannak a választások az építőiparra?

Koji László: A választások lelassítják az állami és önkormányzati munkák előkészítését és közbeszerzési keretek között való versenyeztetését és munkába adását. Vagy nem is csak átmenetileg leállítják, nagyjából meg is áll az egész. A másik negatív tendencia, hogy a választások eredménye befolyásolhatja a külföldi nagyberuházók mozgását. Jelen pillanatban bizonyos mértékű kivárást a külföldi nagybefektetők oldaláról is tapasztalunk. A harmadik negatívum az, hogy a nagy logisztikai beruházások, amelyek idáig többek között húzták az építőipart, mintha lecsengenének.

Koji László

ÉVOSZ, elnök

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke, általános alelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építőipari Kollégium

…Tovább

Vannak pozitív jelek is az építőiparban?

Ami akár kitörési pont is lehet, az a lakóingatlan. Egyrészt az Otthon Start, másrészt pedig az energiamegtakarítást célzó állami otthonfelújítási program jó kilátást ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek fő tevékenységükben erre specializálódnak. Egy másik pozitív előjel jelen pillanatban az erős forint: mi az az alágazat vagyunk, amely döntően importál, nem exportál. A tevékenységünkhöz 48%-os nagyságrendben importtermékeket építünk be, és kedvező forint-euró árfolyam mellett kedvezőbb áron is tudjuk ezeket beszerezni. Pozitív továbbá az is, hogy az agrárszektor és az élelmiszeripari ágazat töretlenül halad előre: egyrészt, az uniós forrásokat is megkaptuk, és folyamatosan tudják leírni, másrészt nagyságrendileg több ezer milliárd forintos támogatási konstrukció is utoléri ebben az évben az agráriumot és az élelmiszeripart.

Milyen kockázatokat lát az iparágra nézve a jelenlegi piaci helyzetben?

Ilyen kínálati piacon a hatékonyságnak óhatatlanul javulnia kell. Negatívum viszont az, hogy ha erőteljesen nem bővül a fizetőképes kereslet, akkor az év második felében teljesen biztos, hogy irreálisan alacsony áron dolgozó vállalkozások is megjelenhetnek – erre volt példa a 2008-2014 közötti gazdasági válság idején. Tovább növekedhet a lánctartozás mértéke is – ennek

értéke számításunk szerint most az év elején nagyjából 300 milliárd forint.

Ez az utóbbi három évben fokozatosan növekvő tendenciát mutatott, és növekedett nagyjából 200 milliárd forintról három év alatt 300 milliárdra. A fizetési késedelem azt jelenti, hogy a fizetési határidőhöz képest több mint 90 napos késéssel fizetik ki a teljesítéssel leigazolt teljesítményt. Óriási likviditás kell a cégekben, hogy egy ilyen hosszú időt ki tudjanak gazdálkodni, gondolom, és nagyon sok cégről van szó.

Ha bekövetkezik az a negatív forgatókönyv, amelyet említett, és az év második felében tovább növekedhetnek a lánctartozások, az mit jelent a piac számára?

Ugyanakkor azokról még nem beszéltünk, akiknek rosszabb éve várható. Rosszabb helyzetbe kerülhetnek azok, akiknek a fő tevékenysége víz- és csatornaépítés, illetve betonelemgyártás: ezeken a területeken a piac tovább zsugorodik, mivel nincs állami megrendelés. Összességében

2026 nehezebb év lesz, mint a múlt év volt, és ezt túl kell élni.

Nem elég a költséghatékonyság és az erősebb garanciavállalás: a szervezési tartalékokat, a képzési tartalékokat, az együttműködési készséget középpontba kell helyezni a túléléshez. Ez az érzés azért alakult ki, mert az elmúlt három évben mindig csökkent az építőipar teljesítménye, ugyanakkor azt megelőzően – 2018, 2019, 2020, 2021-ben – egyik évről a másikra 10-15 százalékkal bővült az ágazat. Emiatt most minimum 20 százalékkal nagyobb teljesítményre lennének képesek a vállalkozások.

Mi az a néhány legfontosabb faktor, ami segítené az építőipart növekedési pályára állítani? Illetve, egy ideális világban mi az, ami a választások után a szektor számára bekövetkezhetne?

Az ideális világ az lenne, ha a lehető legszélesebb projektkörben 3%-os forint alapú hitelkamatok mellett lehetne az építéseket finanszírozni mind a megrendelő oldaláról, mind pedig a vállalkozó oldaláról, hogy a kereslet és a kínálat egyaránt a lehető legszélesebb építési feladatkörben kedvező finanszírozási hátteret kapjon. Ebben az irányban van elmozdulás, mert a lakosság a lakásépítésnél és az energiamegtakarítási felújításoknál ezt a lehetőséget megkapta. Boldogok lehetnek a nagy ingatlanfejlesztők is, mert ők 300 milliárd forintra pályázhattak a Lakhatási Tőkeprogram keretében. A legfontosabb tehát az lenne, hogy a kedvező finanszírozási háttér megmaradjon, a másik pedig, hogy a piaci működés szabályozása ne legyen kapkodó, hanem kiszámítható szabályozási környezet legyen. Ez a kettő talán a legfontosabb.

Említette, hogy a szektor idén a túlélésre játszik, de van egy-két terület, ahol még hatékonyabbá válhat. Melyek ezek, hol van még tér a hatékonyságnövelésre?

Bármelyik területen, ami az élőmunkát kíméli, hogy kevesebb emberi erőforrással ugyanazt a teljesítményt végre lehessen hajtani – akár technológiáról, BIM-ről, mesterséges intelligenciáról, falazó robotról, képzésről lehet itt szó. A lényeg az, hogy az élőmunkát kímélő irányba erőteljesen el kell mozdulnunk. A másik pedig, hogy minőségi megrendelők legyenek, akik megfizetik a minőségi munka árát.

Mi áll a megrendelők megnövekedett árérzékenysége mögött?

A megrendelő árérzékenysége amiatt adódik, hogy neki sincs pénze. Ezen az segíthet, ha lassul az infláció, növekednek a bérek, és lecsökken a kamatszint, különösen a szabad felhasználású hitelek kamata. Jelenleg a fenntarthatóságot is a szakmán kérik számon, mi pedig erő fölött meg is oldjuk, de a megrendelőnek erre nincs igénye és nem is fizeti meg. Ráadásul sajnos nem igaz, hogy a fenntartható létesítmény olcsóbb, mint a nem fenntartható.

Milyen ösztönzővel lehetne motiválni a piacot, hogy elfogadja ennek az árát?

Szemléletformálásra van szükség, és a legnagyobb megrendelőnek ezt a szemléletet azonnal magára kell venni. Egy építési, beruházási célú közbeszerzésnél az értékelési szempontokban legalább 50%-os nagyságrenddel, egyértelműen számszerűsíthető módon értékelési szempontként meg kell jelennie ezeknek az elvárásoknak, hogy ne mindenáron az ár legyen a döntő tényező egy pályázat elbírálása során.

Mikor várható, hogy az állam újra megjelenik megrendelőként a piacon?

Az állam közepes és nagy értékű munkákat szokott megrendelni. Ahhoz képest, amennyi kapacitása az építőanyag-gyártóknak vagy a kivitelezőknek van, lényegesen kevesebb projekt áll éppen előkészítés alatt. Ha teljesen új összetételű kormányunk lesz, sokkal időigényesebb lesz az ilyen jellegű projektek előkészítése. Nem csak magyar sajátosság, hanem a világon a legtöbb helyen így van, hogy

egy kormányzati ciklus egyben egy beruházási ciklus végét is szokta jelenteni.

Milyen területeket tart a leginkább állami, illetve önkormányzati szinten fejlesztendőnek?

A vízépítés területén komoly elmaradások vannak. Elsősorban a lakossági vízellátást szolgáló víz- és csatornarendszerek, másrészt az élő vízfolyások környezetének rendezése, és a mezőgazdaság területén az öntözési kérdések. Decentralizálódott a szolgáltatási felelősség, az önkormányzatokhoz is odakerült, de nekik sem maradt lehetősége ennek a problémakörnek a megoldásához.

Visszatérve a lakóingatlanokhoz, megéri-e felújítani, nem pedig újat építeni?

Itt megint a szemléletformálás a kulcs. 50 éves kor fölött, de főleg 60 fölött már nagyon sokan mondják, hogy "ó, nem éri meg, felújítani, Isten ments!" Ezt a szemléletet kell megváltoztatni, hogy az emberek megértsék: abban a pillanatban, hogy felújítom az ingatlanomat, az annyival többet ér. Nem elutaztam, nem föléltem, nem elszórakoztam a pénzem: az is értéknövelő beruházás, ha jobban érzem magam a felújított otthonomban.

Hogyan változtatható a hitelfelvétellel kapcsolatos hozzáállás a magyar társadalomban?

A magyar eladósodottság bőven a nyugat-európai átlag alatt van, részben a bankrendszerbe vetett bizalom hiánya miatt. A kétszámjegyű hitelkamat viszont valóban ördögtől való volt. Én évek óta vallom, hogy amíg 5% alá nem megy, addig ördögtől való, és mindenki kivár. Sokan nem akarják a megtakarításukat kiegészíteni hitellel, ami egyébként nem is lenne elegendő egy ilyen nagy értékű dologra, mint a felújítás vagy új ingatlan vásárlása.

Az Otthon Start program 3 százalékos kamata hozott-e látható lendületet az építőipar területén?

Teljesen egyértelmű a hatás. 2025-ben 12 062 lakást adtak át, ami kilencéves mélypont, de már most érezzük, hogy dupla ennyi új építésű lakás kivitelezése kezdődik el ebben az évben. Tehát amikor azt majd 2027-ben vagy 2028-ban adjuk át, a KSH számokban akkor fog megjelenni, ez teljesen természetes, de úgy látom, hogy

ez megduplázódhat, és az idén akár 25 ezer körül lehet azoknak a lakóingatlanoknak a száma, amin az építőipar dolgozik,

vagy dolgozni fog. A nagy ingatlanfejlesztőknek, akik főleg Budapesten prémium helyszínen, prémium panorámával, prémium minőségben fejlesztenek, a vevőközönsége eddig is megvolt, és ezután is meglesz. Véleményem szerint lényegesen nem fog bővülni ez a prémium kör, hanem az akár Otthon Start-kompatibilis, alacsonyabb árú lakások körében várok bővülést.

A kormányzat befogadta az ÉVOSZ szakmai javaslatát, hogy az importkitettségi arányt csökkenteni kell az építőanyag szektorban. Hogyan lehet ezt megvalósítani?

Itt a közép-kelet-európai régióban is mi vagyunk a leginkább importnak kitettek, mert nekünk nincs fánk, nincs alumíniumunk, nincs vasércünk, hosszan sorolhatnám. Sok mindenünk nincs, de akkor is lehet ezt az importkitettséget csökkenteni, hogyha a hazai gyártást erősítjük. Így rövidülne az ellátási lánc, ami cserébe fenntarthatóbb szén-dioxid-lábnyommal jár, nőhet a foglalkoztatás, olcsóbb a logisztika. Az állam szerepe itt mi lehet? Meghatározhatná például, hogy közbeszerzésekben olyan építőipari céggel dolgozik, aki prémium magyar építőanyagot használ. Nagyon sok előkészített szakmai javaslat van a részünkről, akár a zöld minimumra vonatkozóan, akár az építési hulladékok újrahasznosíthatósága területén. Bár ezek csak hosszú idő alatt fejtik ki a hatásukat, még az első lépéseket sem tettük meg.

a javaslatokat már ismeri a kormányzat, csak most mással van elfoglalva:

dossziékat zárnak, elszámolásokat készítenek.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.