Épp az az albérlettípus drágul a leginkább Magyarországon, amire a legtöbben vágynak

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag.

A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban.

• A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg
• a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják.

• Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért,
• a kétszobások 247 ezer forintért, míg
• a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra.

Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete:

a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet,

miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Soóki-Tóth Gábor

Otthon Centrum, elemzési vezető

Soóki-Tóth Gábor Csaba a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Nottingham Trent Egyetemen szerezte okleveles építészmérnöki és ingatlanszakértői (M.Sc. in Real Estate) diplomáját. Pályafutását a felsőoktat

…Tovább

 Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag.

A lakásméret itt is meghatározó:

• a garzonokért átlagosan 134 ezer,
• a kétszobásokért 160 ezer,
• a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek.

A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban

a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet – tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5-10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest. A bérlakáspiac nem egységesen drágul:

a stagnáló árú kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat.

Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal– összegezte Soóki-Tóth a bérlakáspiac változásait.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ