Az egymillió dolláros kérdés: mi a közös nevező az eldobott PET-palackokban és az elavult ingatlanokban?

Az Indotek Group idén főtámogatóként vett részt a VII. Tisza-tavi PET Kupán. Miért fontos ez a cégcsoport számára?

A PET Kupa azért áll közel hozzánk, mert nagyon hasonló gondolatot képvisel, mint amit mi az ingatlanfejlesztésben követünk: értéket keres ott, ahol első ránézésre sokan csak problémát látnak. A folyóban, az ártérben megjelenő hulladék nyilvánvalóan környezeti teher, de a kezdeményezés nem áll meg annál, hogy ezt kimondja. Közösséget szervez, önkénteseket mozgat meg, kézzelfogható eredményt hoz létre és közben szemléletet is formál.

Mi az ingatlanpiacon más léptékben, de hasonló logikával dolgozunk.

Olyan épületeket, területeket, létesítményeket és vállalatokat vizsgálunk meg újra, amelyek elavultak, alulteljesítenek, vagy amelyek korábbi funkciója már nem illeszkedik a piaci- és városi igényekhez. A kérdés ilyenkor nem az, hogy mit kell lebontani, hanem az, hogy mit lehet megőrizni, átalakítani, újrahasznosítani. Ez üzletileg is racionális és közben erőforrás-kímélőbb működést is jelent. A PET Kupa támogatása számunkra nem kommunikációs gesztus, hanem a vállalati gondolkodásunk természetes kiterjesztése. Ha egy épületnél fontosnak tartjuk, hogy meghosszabbítsuk az életciklusát, csökkentsük a hulladékot és mérsékeljük a környezeti terhelést, akkor ugyanilyen fontosnak tartjuk azt is, hogy társadalmi szerepvállalásunkban olyan ügyek mellé álljunk, ahol a cselekvésnek közvetlen, mérhető és közösségi hatása van.

Dr. Hüse István

Indotek Group, ingatlanfejlesztési igazgató, jogász

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktori oklevelet 2000-ben. Tanulmányai befejezése óta ingatlanfejlesztéssel, ingatlanhasznosítással és -üzemeltetéssel foglalkozik, valamint i

…Tovább

A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére a VII. Tisza-tavi PET Kupa a rekord magas részvétel mellett rekord mennyiségű hulladékkal zárult. A 22 csapat és a több mint 40 főből álló önkéntes különítmény 10,7 tonna (10.724 kg) hulladékot gyűjtött össze és dolgozott fel. Külön öröm számunkra, hogy a legjobban teljesítő újonc az IndoPET, az Indotek Group csapata lett, akik az erős mezőnyben a 9. helyen végeztek.

A turnaround modell eredetileg befektetési célú logika. Hogyan lett ebből fenntarthatósági és társadalmi értékteremtési stratégia?

Valóban, a kiindulópont üzleti volt. Az Indotek Group olyan ingatlanokkal kezdett foglalkozni, amelyekből valamilyen okból nem lehetett kihozni a bennük rejlő potenciált. Lehetett szó rossz műszaki állapotról, elavult funkcióról, kedvezőtlen bérlői mixről vagy egyszerűen arról, hogy az adott épületet nem a mai igények szerint használták. A fordulat akkor következett be, amikor több projekt után világossá vált: amit mi üzletileg értékteremtésnek látunk, az környezeti és társadalmi szempontból is jelentős hatással bír.

Ha egy meglévő épület szerkezetét, lokációját, infrastruktúráját megőrizzük és azt korszerű műszaki tartalommal, új funkcióval látjuk el, akkor nemcsak gazdasági értéket hozunk létre.

Kevesebb hulladék keletkezik, kevesebb új alapanyagra van szükség, csökken a beépített karbon mennyisége, és az adott városi környezet is új életet kaphat, különösen akkor, ha kifejezetten barnamezős beruházásokat valósítunk meg.

Ma már ezt a kettőt nem választjuk szét. A profit továbbra is fontos, hiszen fenntartható üzleti modell nélkül nincs hosszú távú fejlesztés, viszont ugyanilyen fontos, hogy az adott beruházás hogyan illeszkedik a környezetébe, milyen használati értéket ad a lakóknak, bérlőknek vagy vásárlóknak és milyen terhet vesz le a környezetről. Kiemelt figyelmet fordítunk az általunk fejlesztett ingatlanok közelében élő közösségek támogatására, továbbá a szűken vett régió fejlesztésére is.

Mit jelent ez a gyakorlatban egy régi vagy alulteljesítő épület esetében?

Minden projekt átvilágítással kezdődik. Először azt kell megértenünk, hogy az adott épületben mi a menthető érték. Ez lehet a szerkezet, a homlokzat, a lokáció, a közlekedési kapcsolat, a környező infrastruktúra vagy akár az a városi szerep, amelyet az ingatlan már betöltött, de nem elég hatékonyan.

Ezután következik az újrapozícionálás, amennyiben ez indokolt. Nem mindig az a cél, hogy az eredeti funkciót tartsuk életben. Van, amikor egy irodaházból lakóépület, egy másik irodai ingatlanból kollégium, egy korábbi ipari területből pedig új lakónegyed lesz. A döntést mindig az határozza meg, hogy az adott helyszín adottságai és a piaci igények alapján mi hozhat létre hosszú távon működőképes, az adott városi szövetben is értelmezhető funkciót.

A modernizáció műszaki oldala legalább ennyire fontos. Energetikai korszerűsítés, gépészeti rendszerek megújítása, LED-es világítás, napelemek, hűtési-fűtési rendszerek fejlesztése, jobb hőszigetelés és korszerű nyílászárók: ezek mind olyan beavatkozások, amelyek egyszerre javítják az épület működését és a felhasználói komfortot, ugyanakkor csökkentik a környezetterhelést.

A funkcióváltás az egyik legfontosabb hívószó az Indotek projektjeiben. Miért lett ez ennyire aktuális az ingatlanpiacon?

Azért, mert a városok és a felhasználói igények gyorsabban változnak, mint az épületállomány. Egy irodaház, amely húsz évvel ezelőtt jól működött, ma már lehet, hogy nem felel meg a bérlői elvárásoknak. Budapesten és más nagyvárosokban komoly igény van megfizethetőbb, jó lokációjú, alacsony fenntartási költségű lakásokra. Ilyen szituációban érdemes azt megvizsgálni, hogy egy meglévő épület átalakítása nem ad-e jobb választ a problémára, mint egy zöldmezős beruházás.

Az irodaépületek lakóingatlanokká alakítása környezeti, gazdasági és városfejlesztési szempontból is kedvező alternatíva lehet. Egy meglévő épület esetében a szerkezet, a födémek, az alapok vagy a homlokzat megőrzése jelentős mennyiségű új építőanyag felhasználását válthatja ki, miközben a jó városi lokáció és a már meglévő közmű-infrastruktúra is értéket képvisel. Ráadásul az is elképzelhető, hogy a mai szabályozás már kisebb beépítési arányt engedne meg, mint a már meglévő épület.

Persze a funkcióváltás nem egyszerű. Műszaki, jogi és piaci kérdések sorát kell megoldani.

Egy irodaház alaprajza nem feltétlenül lakóépületre optimalizált, mások a gépészeti igények, illetve mások a közlekedési és parkolási elvárások is, ugyanakkor, ha a projekt jól előkészített, akkor az eredmény egyszerre lehet fenntarthatóbb, piacképesebb is.

Mely projektek mutatják meg legjobban ezt a szemléletet?

A LOFT52 – ahol jelenleg a fejlesztés utolsó ütemét zárjuk – jó példa arra, hogyan lehet egy meglévő, jó elhelyezkedésű irodaházból korszerű lakókörnyezetet létrehozni. A XIII. kerületi Petneházy utcában található, korábbi Telekom-irodaépületből vegyes funkciójú ingatlan jött létre, ahol a külső karakter megőrzése mellett a belső terek teljesen megújultak. A korszerű hűtési-fűtési rendszer, a hőszigetelés és a modern nyílászárók nemcsak komfortot adnak, hanem a fenntartási költségeket is csökkentik.

Szintén végső fázisba ért az ugyanígy irodaházból lakóingatlanná alakított, VIII. kerületi Brickery Homes nevű projektünk. A felújított, A+ energetikájú társasház 62 lakással várja lakóit, kiváló közlekedési kapcsolatokkal.

A Baross utcai projektünk más irányból mutatja ugyanezt az eredményt. Ott egy irodaházból kollégium lett, több mint kétszáz férőhellyel. A városi elhelyezkedés és az épület adottságai erre a funkcióra tették alkalmassá az ingatlant, a fejlesztés pedig valós társadalmi igényre reagált: korszerű, közösségi terekkel rendelkező lakhatási lehetőséget kínál felsőoktatási hallgatóknak.

A Revital Park fejlesztésünk már nagyobb városfejlesztési lépték. A XI. kerületben, a Fehérvári út melletti egykori iparterületen új lakónegyed jön létre. A kelenföldi beruházásban A+ energetikai besorolású lakások épülnek, miközben a zöldfelület aránya a jelenlegi 6 százalékról 38 százalékra nő. Ez már nem pusztán épületfelújítás, hanem városrész-regeneráció: egy alulhasznosított terület új funkciót, közösségi tereket és hosszú távon élhetőbb környezetet kap. Az első ütem átadása 2028 elején várható és az értékesítettség aránya már megközelíti az 50%-ot.

A bevásárlóközpontok esetében is hasonló megújulásra van szükség?

Igen, csak ott a „funkcióváltás” gyakran nem teljes cserét, hanem szerepbővítést jelent. A bevásárlóközpontok ma már nem csupán vásárlási-, hanem inkább élményhelyszínek: közösségi terek, szolgáltatási csomópontok, találkozási pontok, amelyeknek reagálniuk kell a látogatói szokások változására.

A Nyír Plaza felújítása például arról szólt, hogy az épület egyszerre legyen modernebb, energiahatékonyabb és vonzóbb a látogatók számára. A világítás megújítása, a gépészeti korszerűsítés, a napelemek telepítése és a közösségi terek felújítása mind azt a célt szolgálta, hogy az ingatlan működése hatékonyabb legyen, miközben jobb élményt ad a vásárlóknak.

Hasonló a logika a Duna Plaza tervezett megújításánál is, amely az egyik leghosszabb előkészítésű projektünk, és amelynek tervezési szakasza jelenleg is zajlik. Az elmúlt időszakban közel tíz különböző fejlesztési irányt vizsgáltunk meg, a szabályozási okok miatt végül elvetett lakótornyoktól egészen a teljes funkcióváltás lehetőségéig. Jelenleg három, egymással versengő, volumenében is jelentősen eltérő, reális alternatíva van napirenden.

Egy dolog azonban egyértelmű: a jelenlegi állapot hosszú távon nem fenntartható.

A végső koncepció kiválasztása még folyamatban van és az átépítés várhatóan 2027 elején kezdődhet meg. Mi úgy látjuk, hogy a kereskedelmi ingatlanok jövője nem egyszerűen a négyzetméterekről, hanem a használati értékről és a közösségi szerepről szól.

A PET Kupa esetében a közösségi részvétel nagyon plasztikussá és láthatóvá válik. Hogyan jelenik meg ugyanez egy ingatlanfejlesztő munkájában?

Egy ingatlanfejlesztés mindig hat a környezetére. Nemcsak azokra, akik az adott épületben laknak, dolgoznak vagy vásárolnak, hanem a környéken élőkre is, ezért kiemelten fontos, hogy a beruházás ne önmagában álló projekt legyen, hanem szervesen kapcsolódjon a városi szövethez. A jó fejlesztés javítja a környék működését: zöldfelületet hoz létre, közlekedési kapcsolatokat erősít, szolgáltatásokat tesz elérhetővé, figyelembe véve a helyi közösség igényeit. A fejlesztéseknek illeszkedniük kell a helyi környezethez és valódi hozzáadott értéket kell adniuk a közösség számára.

Ez ma már nem kiegészítő szempont, hanem alapvető elvárás.

A PET Kupa abban különleges, hogy ezt a közösségi dimenziót nagyon egyszerűen és látványosan mutatja meg. Emberek vízre szállnak, hulladékot gyűjtenek, együtt dolgoznak egy tisztább természeti környezetért. Egy ingatlanfejlesztés más időtávon és más eszközökkel működik, de a cél hasonló: jobb állapotban visszaadni valamit a közösségnek, mint ahogyan azt átvettük. A folyami műanyag közel 60%-a újrahasznosításra alkalmas, különböző műanyag tárgyak, kenuk és kajakok készülnek belőle. Ez a fajta körforgás a mi ingatlanfejlesztési filozófiánkra is rezonál: a már szinte senkinek nem kellő ingatlanokból újra élhető és hasznos funkciókat állítunk elő.

Hogyan látja az ingatlanfejlesztés jövőjét ebből a szempontból, mekkora teret nyerhet a funkcióváltás az iparágon belül?

A következő években a meglévő épületállomány megújítása egyre fontosabbá válik. A teljes bontás és új építés sok esetben továbbra is indokolt lehet, de nem lehet ez az automatikus válasz. Egyre többször kell feltenni a kérdést: mit tudunk megőrizni, mit tudunk korszerűsíteni, milyen új funkcióval lehet hosszabb életet adni egy épületnek vagy területnek. A fenntarthatóság ebben az értelemben nemcsak energetikai kérdés. Természetesen fontos, hogy mennyi energiát fogyaszt egy épület, milyen fűtési-hűtési technológiát használ, van-e megújuló energiaforrása vagy milyen a hőszigetelése, de ugyanilyen fontos az is, hogy ne pazaroljuk el a már meglévő értékeket: a szerkezetet, a városi lokációt, az infrastruktúrát, a közösségi kapcsolatokat.

A jövő fejlesztései közül azok lesznek igazán sikeresek, amelyek egyszerre tudnak gazdaságilag működőképesek, környezetileg felelősek és társadalmilag hasznosak lenni.

A PET Kupa támogatása számunkra azért fontos, mert emlékeztet erre az alapelvre. Legyen szó egy folyószakasz megtisztításáról, egy elavult irodaház újrahasznosításáról vagy egy barnamezős terület városnegyeddé alakításáról, a lényeg ugyanaz: új esélyt adni annak, amiben még ott van az érték.

A cikk megjelenését az Indotek Group támogatta.

Címlapkép és fotók: Indotek Group

Címlapkép forrása: Bankó József / Paradignow Photography, 2026

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.