Pokoli forróság perzseli Magyarországot és a legnagyobb veszély a lábunk alatt hever

Az elmúlt időszakban Magyarországot ismét 40 Celsius-fokot is meghaladó hőség sújtotta,

a meteorológiai előrejelzések szerint pedig a jövőben ezek a szélsőségek még gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

Ilyenkor a közbeszédben leginkább a légkondicionálók és a fásítás fontossága kerül előtérbe, miközben a városi hőség egyik fő okozójáról, az aszfaltról és a vízzáró burkolatokról kevesebb szó esik. Ezek a felületek

• napközben rengeteg hőt nyelnek el, amelyet estére visszasugároznak, létrehozva az úgynevezett városi hőszigethatást.
• Emellett egy-egy intenzív nyári zivatar során megakadályozzák a csapadék talajba szivárgását, ezzel túlterhelik a csatornahálózatot, és növelik a villámárvizek kockázatát.

Bár a hőhullámok és a hirtelen lezúduló esőzések eltérő jelenségek, a sűrűn beépített környezetben ugyanaz a vízzáró felület erősíti fel mindkettő kártékony hatását. A városi klímaadaptációs párbeszédekben még mindig elenyésző hangsúlyt kapnak a burkolatok, holott a terek, parkolók és járdák kialakítása alapvetően határozza meg egy település reakcióját az időjárási szélsőségekre.

Amikor a csapadék a csatornahálózatba kerül, a talaj nem töltődik fel, a talajvízkészletek lassan apadnak, épp azokban a városokban, ahol nyáron a legnagyobb szükség lenne rájuk"

– idézi a közlemény Nagy Zsolt Istvánt, Wienerberger marketingvezetőjét.

A probléma kezelése nem feltétlenül igényel óriási infrastrukturális beruházásokat, a tudatos burkolatválasztás önmagában is sokat segíthet.

• A világosabb árnyalatú anyagok a magasabb napfény-visszaverődési mutatójuknak köszönhetően jóval kevésbé melegszenek fel, mint a hagyományos, sötét aszfalt.

A szakmában ennek mérésére az úgynevezett Napfény-visszaverődési indexet Solar Reflectance Index SRI) használják: minél magasabb egy burkolat SRI-értéke, annál kevésbé melegszik fel a napsugárzás hatására.

• Ezzel párhuzamosan a vízáteresztő, szélesebb fugákkal ellátott vagy gyeprácsos megoldások lehetővé teszik a csapadék helyben tartását. A talajba visszajutó nedvesség a folyamatos párolgás révén természetes módon hűti a környezetet, így azokon a területeken is javítja a mikroklímát, ahol nincs lehetőség kiterjedt zöldfelületek kialakítására.

A biológiailag aktív, növényzettel kombinálható és vízáteresztő burkolatok egyre fontosabb eszközeivé válnak a várostervezésnek: alapvető jelentősége van annak, hogy milyen anyagok kerülnek az újonnan épülő parkolókba, közterekre és lakóutcákba,

hiszen ezek a választások együttesen határozzák meg, mennyire lesz élhető és ellenálló egy város a jövőben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.