Itt a törvényjavaslat: nagy változások jönnek az építkezéseknél, az Otthon Startot is érinti a beavatkozás

Az itt olvasható törvényjavaslat benyújtója Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes, előadója Vitézy Dávid László közlekedési és beruházási miniszter.

Szigorúbb környezetvédelmi kontroll jöhet a kiemelt beruházásoknál

A javaslat indokolása szerint az Alaptörvény P) cikkében foglalt állami természetvédelmi kötelezettség és az elővigyázatosság elvének érvényesítése érdekében új hatósági együttműködési és engedélyezési mechanizmust vezetnének be a kiemelt beruházásoknál.

Ez az építésügyi engedélyezés felfüggesztésével, illetve meghatározott esetben további engedély kiadásának korlátozásával járhat.

A módosítás egyik fontos eleme a kötelező hatósági adatszolgáltatás. Ennek alapján a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság köteles lenne haladéktalanul értesíteni az építésügyi hatóságot a jogsértés miatti eljárás megindulásáról, a döntés véglegessé válásáról, valamint a szabálytalanság megszüntetéséről. Az eljárás megindulásáról szóló tájékoztatás alapján az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárását a környezetvédelmi döntés véglegessé válásáig felfüggesztené.

A javaslat emellett hat hónapos engedélykiadási korlátozást is lehetővé tenne. A törvény felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy a beruházást kiemelő rendeletben előírja: jogsértést megállapító határozat esetén az érintett kiemelt beruházáshoz építési vagy létesítési engedély a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig ne legyen kiadható.

Az új rendelkezések átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ezeket a törvényben meghatározott folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellene, továbbá azokban az esetekben is, amikor a jogsértést megállapító hatósági döntés a hatálybalépést megelőző hat hónapon belül vált véglegessé, és a jogsértő állapot még fennáll.

Átmeneti korlátozás jönne egyes lakásépítési engedélyeknél

A törvényjavaslat szerint a kormány új lakásépítési programjának részletes kidolgozása és a korábban tervezett nagy volumenű lakásépítési beruházásokkal való összehangolása több hónapot vesz igénybe. Ez indokolja az építési engedélyezés átmeneti korlátozását. A törvény felhatalmazná a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg azt az időtartamot, ameddig bizonyos kiemelt ügyekben nem adható ki építési vagy létesítési engedély.

A javaslat egyúttal konkrétan rögzíti, hogy

az Otthon Start Programkeretében tervezett magáncélú kiemelt beruházásoknál épületre építési engedélyt legkorábban2026. december 31-ét követőenlehet kiadni.

A korlátozás ugyanakkor a használatbavételi engedélyekre nem vonatkozik.

A beruházói kockázatok mérséklése érdekében a javaslat a fix 3%-os hitelprogramhoz kapcsolódó szabályokat is érinti. Az átmeneti korlátozás miatt szükségessé válik az érintett beruházók késedelmi kockázatának mérséklése. Ezért a FIX 3%-os hitelprogram feltételeit teljesítő lakásépítési beruházások esetében a kapcsolódó szankciós szabályok alkalmazásával összefüggő

határidők a törvényben meghatározott időszakban szünetelnének.

Kivezetik az uniós joggal össze nem egyeztethető exportkorlátozásokat

A törvényjavaslat az Európai Unió Bíróságának C-499/23. számú ítéletére is reagál. Az ítélet megállapította, hogy a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelére vonatkozó magyar szabályozás egyes elemei sértik az uniós jogot. Az uniós jogi megfelelés helyreállítása és a pénzügyi jogkövetkezmények kockázatának mérséklése érdekében a javaslat a hatálybalépéssel kivezetné a kifogásolt eszközöket.

Ennek részeként megszűnne a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettség, valamint az ehhez kapcsolódó hatósági vizsgálati és beavatkozási lehetőség. Szintén megszűnne a magyar állam, illetve az arra feljogosított szerv vagy szervezet elővásárlási joga a stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem tulajdonjogának átruházása esetén.

A módosítás kivezetné a miniszter jogát is a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelének megtiltására, valamint arra, hogy a gyártót minimális termelési szint fenntartására kötelezze – kompenzáció mellett.

A javaslat ugyanakkor nem szünteti meg azokat az építésgazdasági intézkedési lehetőségeket, amelyek azonnali intézkedést igénylő, életet, egészséget, anyagi értékeket, alapvető ellátást vagy a természet védelmét érintő helyzetek kezelését szolgálják. A módosítás értelmében hatályát veszítené a vonatkozó, 33/2025. (XI. 4.) ÉKM végrehajtási rendelet is.

Dereguláció és uniós jogharmonizáció is szerepel a csomagban

A javaslat deregulációs elemeket is tartalmaz. Hatályát vesztené a hasznosított építési-bontási hulladékok újrafeldolgozóit és értékesítőit terhelő adatszolgáltatási kötelezettség a miniszter felé. Emellett az uniós építési termék-szabályozással összhangban pontosítanák a „teljesítménynyilatkozat” fogalmát, és bevezetnék a „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” fogalmát.

A törvényjavaslat nagy része a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images