Történelmi hőségcsúcs dőlt meg a brit fővárosban, tehetetlenül küzdenek a meleggel a világcégek

A héten 38 Celsius-fok fölé kúszott a hőmérséklet Angliában, megdöntve a júniusi csúcsot, miközben az ország az idei ötödik hőhullámát élte át. Sok irodai dolgozó számára a munkahely jelenti az egyetlen menedéket a légkondicionálatlan otthonok hőségétől – feltéve, hogy az irodájuk valóban rendelkezik működő hűtéssel. A Robert Burns ingatlantanácsadó cég elemzése szerint a londoni City irodáinak 80 százaléka, mintegy 3302 ingatlan rendelkezik teljes körű légkondicionálással. Ezzel szemben a Westminster negyedben – ahol sok a régebbi, átalakított épület –

az irodák mindössze 61 százalékában van klíma, és csupán 68 százalékukban működik valamilyen gépi hűtés.

A légkondicionálás lassan a 'jó, ha van' kategóriából az üzletkötést eldöntő tényezővé vált

– idézi a cikk Antony Antoniout, a tanácsadó cég vezérigazgatója. Hozzátette, hogy egy viktoriánus vagy georgiánus stílusú épület utólagos klimatizálása lassú és drága folyamat, amelyet a műemlékvédelmi előírások és a helyhiány is nehezít.

A hőség a nagyvállalatok működését is megzavarja. A Grant Thornton könyvvizsgáló cég felsővezetői egy stratégiai értekezleten háromszor kényszerültek helyszínt váltani az elviselhetetlen hőség miatt. A Hogan Lovells Cadwalader ügyvédi iroda júliusban lemondta nyári rendezvényét, mert a helyszín légkondicionálása nem bírta a terhelést. Több nagyvállalat – köztük a Deloitte és a KPMG – mintegy három éve rögzített hőmérsékleti sávra állította be hűtőrendszerét az energiafogyasztás és a kibocsátás csökkentése érdekében, ami viszont tovább korlátozza a mozgásteret extrém melegben.

A független Éghajlatváltozási Bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy

vezessen be országos munkahelyi maximális hőmérsékleti határértéket a dolgozók biztonsága érdekében.

Egy friss YouGov-felmérés szerint a megkérdezettek 79 százaléka támogatná az intézkedést.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

a klímaberendezések maguk is hozzájárulnak a városi hőszigethatáshoz, mivel az általuk használt hűtőközegek erősítik a globális felmelegedést.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja Szingapúrt állítja példaként, ahol

• az épületszabályozás,
• a városi zöldfelületek,
• az árnyékolás,
• a szellőzés és
• a hőálló anyagok összehangolt rendszere

együtt csökkentik a hűtési igényt, miközben a légkondicionálás csak kiegészítő elemként, magasabb alapbeállítással működik.

A londoni irodapiacon a nyári tapasztalatok mélyítették a szakadékot a légkondicionált és a klíma nélküli ingatlanállomány között, így

a hűtéssel rendelkező minőségi irodák iránti kereslet tovább nőtt az amúgy is szűkös kínálat mellett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.