Törvénybe kerül a nagy budapesti vagyonrendezés: több ikonikus közterület kezelése visszakerül a fővároshoz

A kormány benyújtotta az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A csomag több, az elmúlt években politikailag és városfejlesztési szempontból is érzékeny ügyet rendezne, köztük a belvárosi közterek kezelését, egyes rakparti ingatlanok fővárosi szerepét, a Planetárium sorsát, valamint a kormány és Budapest közötti fejlesztéspolitikai egyeztetés intézményesítését.

Vagyonkezelésbe kapna a főváros több belvárosi közterületet

A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca 2026. október 1-től 99 évre ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzatának vagyonkezelésébe kerülne.

Ez nem tulajdonátruházás: az ingatlanok továbbra is állami tulajdonban maradnának.

A változás lényege az, hogy az eddigi V. kerületi vagyonkezelői jog megszűnne, és a főváros lépne a helyébe.

Ezek a közterületek 2022-ben kerültek ki a főváros tulajdonából: akkor az állam ingyenesen megszerezte őket, majd az V. kerület vagyonkezelésébe adta. A korábbi szabályozás indoka a közösségi terek fenntartása és fejlesztése volt, a mostani javaslat ezzel szemben a fővárosi szintű városfejlesztési, közlekedésszervezési és turisztikai szempontok egységes érvényesítésével indokolja a változtatást. A főváros jogutódként belépne a meglévő használati, bérleti és közterület-használati jogviszonyokba, de bizonyos szerződéseket 90 napos határidővel, kártalanítás nélkül felmondhatna.

A javaslat módosítaná a 2025-ben elfogadott, állami vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvényt is, amely több ingatlant is az MTK tulajdonába adott volna. Ennek alapján a VIII. kerületi 38820/2 helyrajzi számú ingatlan mégsem kerülne az MTK Budapesthez a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházáshoz kapcsolódóan, hanem állami tulajdonban maradna.

Rakparti ingatlanokat is visszakap a főváros

A javaslat a XXII. kerületi, Duna-parti ingatlanoknál is visszaállítaná a fővárosi vagyonkezelést. A törvényjavaslat indokolása szerint ezeknél az ingatlanoknál a fővárosi vagyonkezelői jog egy 2025-ös módosítás következtében szűnt meg, a mostani szabályozás pedig

az egységes rakparti, kikötői és árvízvédelmi kezelés érdekében adná vissza a feladatot Budapestnek.

A főváros már a vagyonkezelői jog 2026. október 1-jei keletkezése előtt ingyenes használati jogot kapna az érintett ingatlanokra, és a felmerülő költségek miatt sem lenne megtérítési kötelezettsége a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló felé.

Átalakulna a Városliget fejlesztési modellje

A Városligetnél nem egyszerű vagyonkezelőváltásról van szó, hanem a feladatok szétválasztásáról. A javaslat szerint

• a vagyonkezelő feladata lenne a fenntartás, az üzemeltetés, valamint a zöldfelületek és közterületek karbantartása, míg
• a beruházások építtetői feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szervezet végezné.

Az építtető lehetne minisztérium, költségvetési szerv vagy 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaság. A kijelölt építtető a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. általános jogutódja lenne az építtetői feladatokban.

Fontos új elem, hogy a fejlesztési koncepciót nyilvánossá kellene tenni, és véleményezésre meg kellene küldeni a Fővárosi Önkormányzatnak és Zuglónak. Ugyanakkor a javaslat erős gyorsító szabályt is tartalmaz: ha a vagyonkezelő, a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló 15 napon belül nem nyilatkozik a tulajdonosi hozzájárulásról, azt megadottnak kell tekinteni.

Új gazdája lehet a Planetáriumnak

A törvényjavaslat a Planetárium ügyében is jelentős fordulatot hozna. Az épület és a planetárium-technológiai eszközök 2026. október 1-jétől a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerülnének, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vagyonkezelői jogának megszűnésével. Ez eltérés a 2019-es szabályozástól, amely a Planetárium vagyonkezelőjeként a TIT-et jelölte ki. A korábbi indokolás szerint ez azt szolgálta volna, hogy a felújítás során a tudományos és szakmai szempontok is érvényesüljenek. A Planetárium ügye régóta rendezetlen: az intézmény 2017-ben zárt be, és azóta nem nyitott újra. A mostani javaslat a hosszú távú muzeális és közösségi hasznosítást jelöli meg célként.

Törvénybe írják a kormány és Budapest egyeztető fórumát

A javaslat törvényi szintre emelné a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát. A testület korábban is létezett, 2018-ban kormányhatározattal hozták létre a kormány és a főváros közötti fejlesztéspolitikai egyeztető fórumként. Az új szabályozás szerint a tanács tíz tagból állna: öt főt a kormány, öt főt a főváros delegálna. A döntéseket egyhangúlag kellene meghozni, a kormányoldal és a fővárosi oldal egy-egy szavazattal rendelkezne. Az elnök a miniszterelnök, a társelnök a főpolgármester lenne, a testület pedig legalább negyedévente ülésezne.

A tanács javaslatot tehetne budapesti beruházások kiemelt beruházássá nyilvánítására is, emellett bizonyos állami építési beruházásoknál olyan gazdasági társaság is kijelölhető lenne építtetőként, amelyben az állam és a főváros egyaránt 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.

Az útdíjrendszer szervezetileg is elkülönülne

A közúti közlekedési szabályok módosítása az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság működését érinti. Ha a társaság más, jogszabályban meghatározott feladatokat is ellát, akkor az útdíjszolgáltatási tevékenységet különálló szervezeti egység útján kellene végeznie. Ez a szervezeti egység elkülönített számviteli nyilvántartást vezetne, az útdíjas ügyekben önálló jogképességgel és ügyfélképességgel rendelkezne, részletszabályait pedig kormányrendelet határozná meg. A hatályos útdíjtörvényben már szerepelnek különálló szervezeti egységre vonatkozó szabályok, a mostani javaslat ezeket pontosítaná és összehangolná a közúti közlekedési törvénnyel.

A törvényjavaslat látványos gesztust tesz a főváros felé azzal, hogy több, az előző kormány által átvett közterület vagyonkezelését visszaadná Budapestnek. A nagy állami beruházásoknál – különösen a Városliget és a Budai Palotanegyed esetében – pedig erős miniszteri és állami kontrollt épít be.

Címlapkép forrása: Portfolio