Radikális változást jelentett be a főépítész: teljesen új alapokra helyezik a magyar építőipari szabályozást

Szemerey Samu előadásában kiemelte, hogy az építésgazdaságot ma több, egymással összefüggő rendszerszintű feszültség terheli. Mikrogazdasági szinten a vállalkozások egyszerre szembesülnek kapacitásproblémákkal, visszafogott kereslettel, hatékonysági kihívásokkal és finanszírozási nehézségekkel. Ezt tovább erősíti a kedvezőtlen makrogazdasági környezet: a magas kamatszint, az uniós források akadozása, az állami költségvetési egyensúly megőrzésének kényszere, valamint az elhalasztott projektek újraindításának bizonytalansága.

A kormányzat négy fő stratégiai területre fókuszál az ágazatban:

1. Városépítészeti minőség: A fejlesztések átfogó építészeti színvonalának emelése.
2. Fenntarthatóság: A korábbi évek elméleti vitái után az érdemi, gyakorlati fenntarthatósági szempontok érvényesítése a szektor működésében.
3. Partnerség: Olyan együttműködések kialakítása a településekkel és az építőipari partnerekkel, amelyek a magánérdek mellett a közhasznot is szolgálják (good corporate citizenship).
4. Minőség és verseny: A korábbi évekhez képest radikális irányváltással a tiszta és átlátható piaci verseny erősítése, valamint a minőségi kritériumok érvényesítése a közbeszerzésekben.

Égető kérdés: a lakásáfa

A jelenleg 5%-os új építésű otthonokra vonatkozó lakásáfa kérdésében – amelyet az államtitkár naponta megkap – a minisztérium álláspontja megegyezik a piaci szereplőkével: nincs felhatalmazása bejelentést tenni, de a cél az, hogy az áfakulcs ne csak átmenetileg, hanem hosszú távon is megmaradjon. A tárca szerint a kedvezményes adókulcs elengedhetetlen a megfizethető bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építésének fellendítéséhez.

A lakásépítések 5 százalékos áfájának hosszú távú biztosítása alapvető feltétele annak, hogy az országban egyáltalán működőképes és megfizethető bérlakás-, szolgálati lakás-, valamint kollégiumépítési piac jöhessen létre

– fejtette ki a főépítész.

A napokban véglegesedik az a komplex lakáspolitikai koncepció, amely a piaci és bérlakás-keresleti oldalt is lefedi. A bérlakásprogram alapkoncepciója a héten várhatóan nyilvánosságra kerül, a részletes kidolgozása pedig az év végéig tart majd.

Az új dokumentum az áfatartalomra vonatkozóan is határozott javaslatokat tartalmaz.

Jön a Masterplan

Ahogy azt a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is elhangzott az államtitkár részéről, a konkrét beruházások szintjén a jövőben nagyobb szerepet kapnak a tervpályázatok és az újonnan bevezetendő Masterplan, azaz átfogó fejlesztési terv műfaja.

Az infrastruktúra-fejlesztések terén véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy nagy volumenű lakófejlesztések megfelelő közlekedési és közműkapcsolatok nélkül valósuljanak meg.

Emellett a kormányzat nem támogatja azokat a beruházásokat, amelyek szembemennek a helyi közösségek érdekeivel.

Az állam kiemelt feladatként kezeli

• az alulhasznosított és barnamezős területek értékteremtő megújítását,
• a bérlakás-, kollégium- és szolgálati lakásépítést,
• valamint a közterek zöld fejlesztését célzó átfogó programokat.

Az energetikai korszerűsítések terén elmozdulás várható: a családi házak egyszerű, polisztirol alapú szigetelése helyett a társasházak, városközpontok és középületek komplex, funkcionális és értéknövelő felújítására fókuszálnak.

EU-források az energetikai felújításokra

Az energetikai modernizáció finanszírozásához az Európai Unió többéves pénzügyi kereténél gyorsabban elérhető, rövidebb távú forrásokat keres a tárca. A kormányzat szakítana az elmúlt évek azon gyakorlatával, amely a családi házak esetében gyakran kimerült a műanyag hőszigetelésben és a nyílászárók szintén műanyagra való cseréjében.

A korábbi alsó polcos, sok esetben részleges felújítási gyakorlattal szemben egy olyan, műszakilag sokkal komplexebb és fenntarthatóbb energetikai programot szeretnénk indítani, amely valóban hosszú távú megoldást nyújt

– mutatott rá az államtitkár.

Az új energetikai támogatásoknál a minisztériumok között még egyeztetés alatt álló területi és demográfiai fókusz érvényesülhet a korábbi általános operatív programok logikájával szemben. A támogatásokat elsősorban ott preferálják majd, ahol

a munkaerőpiaci, demográfiai és egyéb mutatók alapján hosszú távon is indokolt az épületállomány minőségi megújítása.

A programban a legnagyobb hangsúlyt a társasházak, valamint a városias környezetben található, valós fogyasztói igényeket kiszolgáló lakások és épületek kapják majd.

Megújuló szabályozási környezet

A szabályozási környezet megújításának

egyik legfontosabb lépése az ÉMI, azaz az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs cég önállóságának visszaállítása és megerősítése.

A szervezet korábbi beolvasztása a KTI-be, azaz a Közlekedéstudományi Intézetbe a minisztérium értékelése szerint nem volt szerencsés döntés, így jelenleg a szervezet rekonstrukciója zajlik, hogy az ÉMI visszanyerhesse nemzetközi szinten is elismert piacvezető szerepét.

Jelenleg is zajlik az Állami Beruházási Kerettörvény (Ábtv.) és a Közbeszerzési Törvény (Kbt.) felülvizsgálata.

A cél az állami beruházási folyamatok alapvető újratervezése, egy olyan átlátható és nyitott protokoll létrehozása, amely minőségi és költséghatékonysági mintaként szolgál a piac számára.

A digitalizáció területén átalakítják majd a BIM, azaz az épületinformációs modellezési elvárásokat is. A korábbi, pusztán technikai jellegű előírások helyett folyamat- és célvezérelt követelményeket vezetnek be. A visszajelzések alapján a BIM alkalmazásától három területen várnak érdemi megtérülést:

1. a tervezésmenedzsmentben,
2. a költségkimutatások racionalizálásában,
3. valamint a hosszú távú üzemeltetés hatékonyságának javításában.

Az építőipar egyik legnagyobb strukturális problémája a régóta fennálló állami megrendelés-függőség. Amikor az állami megrendelések az előző ciklus második felében leálltak, a piac hirtelen visszaesett: ez a kiszolgáltatottság nem tartható fenn a jövőben.

Az építőipar állami megrendelésektől való erős kitettségét fel kell váltania egy olyan piacérzékeny működésnek, amely nem az állami forrásokra támaszkodik, hanem a valódi versenyképességet és a piaci igényeket helyezi előtérbe

- mondta el Szemerey Samu az ÉVOSZ közgyűlésén.

Szemerey Samu

Közlekedési és Beruházási Minisztérium, építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár, országos főépítész

Építészmérnök, urbanista. Tervezőként és tanácsadóként az elmúlt évtizedekben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás

…Tovább

A szektor hatékonyságát a szakemberhiány is rontja. A minisztérium szerint a képzési struktúrában a tisztán tervezőfókuszú képzések mellett meg kell erősíteni

• a kivitelezési,
• szervezési és
• projektmenedzsment-fókuszú mérnökképzéseket.

Az anyagfelhasználás terén pedig a lineáris modellek helyett a körforgásos építőanyag-felhasználást és a hazai építőanyag-gyártást, illetve kutatás-fejlesztést kívánják ösztönözni.

A KBM Szemerey szerint növekvő költségvetési támogatással mélyíti el stratégiai partnerségét az ÉVOSZ-szal, és közös akcióterven is dolgoznak, amelynek keretében az idei évre négy fő területet jelöltek meg:

• az oktatást,
• a fenntarthatósági és hulladékgazdálkodási innovációkat,
• az építőanyag-gazdálkodást,
• valamint a közös elemzési és kutatási tevékenységeket konkretizáló pilot projekteket.

Az államtitkár előadása végén öt olyan strukturális dilemmát vázolt fel, amelyek megoldásához az ágazati szereplők közreműködését kérik:

1. Az építőanyag-újrahasznosítás piaci alapúvá tétele: jelenleg az újrahasznosítás csak uniós támogatások mellett működik; meg kell találni azokat az üzleti modelleket, amelyek támogatások nélkül is vonzóvá teszik ezt a technológiát a nagyobb vállalatok számára.
2. A bérlakásépítési modell finanszírozása: az eddigi, eladásra fókuszáló lakásfejlesztési modellek nem alkalmazhatók a bérlakásszektorra.
3. A vállalkozásszerkezet elaprózottsága: a mikro- és kisvállalkozások dominanciája pénzügyi és szervezeti instabilitást okoz az ágazatban, korlátozva a növekedési és fejlesztési képességeket. A bérlakásszektor elterjedéséhez alapvető szemléletváltásra van szükség, hiszen ez a terület nem a korábbi években megszokott rendkívül magas, gyors profitot, hanem hosszú távon stabil, de mérsékeltebb hozamokat kínál a beruházóknak.
4. A tervezői piac válsága: az építész tervezőtársadalom érdekérvényesítő képessége az elmúlt évtizedekben jelentősen gyengült, a jelenlegi tervezési díjak mellett a vállalkozások fenntartása és fejlesztése is nehézségekbe ütközik.
5. A lakáspiaci túlárazás korrekciója: az elmúlt évtizedben kialakult túlárazási gyakorlat beépült az árindexekbe.

   A kormányzat jelentős piaci korrekcióra számít ezen a területen, a feladat ennek a folyamatnak a kezelése úgy, hogy az ne okozzon büntető jellegű sokkot a piacnak.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.