Megjelent az építészeti törvény módosítása, érinti az Otthon Start-os lakásokat is

Szigorúbb környezetvédelmi kontroll a kiemelt beruházásoknál

A törvény preambuluma szerint az Alaptörvényben foglalt állami természetvédelmi kötelezettség és az elővigyázatosság elvének érvényesítése érdekében

új hatósági együttműködési és engedélyezési mechanizmus lép életbe a kiemelt beruházásoknál.

Ennek alapján a környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóság immár köteles haladéktalanul értesíteni az építésügyi hatóságot a jogsértés miatti eljárás megindulásáról, a döntés véglegessé válásáról, valamint a szabálytalanság megszüntetéséről. Az eljárás megindulásáról szóló tájékoztatás alapján az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárását a környezetvédelmi döntés véglegessé válásáig hivatalból felfüggeszti.

A jogszabály emellett felhatalmazza a kormányt arra, hogy a beruházást kiemelő rendeletben előírja: jogsértést megállapító határozat esetén az érintett kiemelt beruházáshoz építési vagy létesítési engedély a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább a döntés véglegessé válásától számított hat hónapig nem adható ki. Az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, sőt visszamenőlegesen akkor is, ha a jogsértést megállapító döntés a törvény hatálybalépését megelőző hat hónapon belül vált véglegessé.

Átmeneti korlátozás az engedélyeknél – kártalanítás nélkül

A jogszabály értelmében a kormány új lakásépítési programjával való összehangolás érdekében átmeneti korlátozás lép életbe. A törvény konkrétan rögzíti, hogy a magáncélú kiemelt beruházásoknál épületre

építési engedélyt legkorábban 2026. december 31-ét követően lehet kiadni.

A törvény azt is kimondja: az építési engedélyek kiadásának ezen csúszásával és korlátozásával összefüggésben az államot semmilyen kártalanítási kötelezettség nem terheli.

A beruházói kockázatok mérséklése érdekében ugyanakkor (reflektálva a fix 3%-os hitelprogram feltételeit teljesítő projektekre) az építési engedélyek kiadásának tilalmi ideje alatt az érintett ügyekben a szankciós határidők szünetelnek.

Kivezetik az uniós joggal össze nem egyeztethető exportkorlátozásokat

A törvény az Európai Unió Bíróságának C-499/23. számú (Bizottság kontra Magyarország) ítéletére reagálva kivezeti azokat a stratégiai építőanyag-exportkorlátozásokat, amelyek sértik az uniós jogot.

Ennek részeként azonnal

megszűnik a stratégiai jelentőségű építési anyagok kiviteléhez kapcsolódó előzetes bejelentési kötelezettség.

Szintén megszűnik a magyar állam elővásárlási joga a gyártó üzemek tulajdonjogának átruházása esetén, valamint törölték a miniszter jogát a kivitel megtiltására és a kötelező minimális termelési szint előírására is. Ezzel párhuzamosan hatályát veszti az ezeket részletező (33/2025. ÉKM) rendelet is. A vészhelyzeti, azonnali beavatkozást igénylő esetekre (élet, egészség, természetvédelem) vonatkozó állami jogosítványok ugyanakkor megmaradnak.

Fővárosi reklámszabályok és dereguláció

A törvény egyértelműsíti

a budapesti reklámszabályozást is.

Eszerint a fővárosban a reklámok és reklámeszközök elhelyezésére vonatkozó szabályok megszegése esetén az a helyi önkormányzat jár el és érvényesíti a követelményeket, amelyik a helyi szabályozást megalkotta. Apróbb technikai pontosítás történt a Duna-parti építési szabályzat alkalmazása körül is.

A jogszabály tartalmaz továbbá deregulációs elemeket is: hatályát veszti az építési-bontási hulladékok újrafeldolgozóit terhelő minisztériumi adatszolgáltatási kötelezettség, valamint az uniós normákkal összhangban újradefiniálják a „teljesítménynyilatkozat” és bevezetik a „teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat” fogalmát az építési termékeknél.

A törvény rendelkezéseinek túlnyomó többsége a kihirdetését követő napon, vagyis október 1-jével hatályba is lépett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images