A Nobel-díjas közgazdász lakbérplafonnal fékezné a spekulációt
Ingatlan

A Nobel-díjas közgazdász lakbérplafonnal fékezné a spekulációt

Portfolio
Átmeneti lakbérplafonok alkalmazását támogatja Paul Krugman az európai lakáspiaci spekuláció fékezésére, miközben a tartós megoldást a kínálat bővítésében és az építési korlátok lebontásában látja. A Nobel-díjas közgazdász a Euronewsnak elmondta, hogy egy francia adósságválság az egész eurózónát megrázhatná, az európai ipar védelmére pedig ideiglenes protekcionista lépésekre lehet szükség.

Közel két hónapja több európai országban is tüntetéseket váltott ki a megélhetési költségek emelkedése, a tiltakozások egyik visszatérő témája pedig különösen a fiatalok körében a lakhatási költségek elszállása.

Rómában például egyetlen szoba bérleti díja már eléri az 1200 eurót, a szülőktől külön élő egyetemisták pedig havi bevételük közel 40 százalékát költik lakhatásra. Az Európai Bizottság megfizethető lakhatási terve és az Európai Parlament lakhatási válságról szóló állásfoglalása is kockázatként kezeli, hogy a lakóingatlanokat egyre gyakrabban kezelik pénzügyi befektetési eszközként, miközben a spekulatív ingatlanpiaci gyakorlatok tovább erősíthetik az árfelhajtó nyomást.

Krugman szerint gazdasági szempontból a tartós megoldást az építési korlátozások lebontása és a lakáskínálat bővítése jelentené,

ám az új lakások piacra vitele több európai országban legalább három-öt éves folyamat lehet. A közgazdász ezért pragmatikus, átmeneti megoldásként második generációs lakbérstabilizációs modelleket támogat, amelyekben a lakbérek szabályozása összeegyeztethető az építkezések ösztönzésével.

Példaként New Yorkot említette, ahol maximalizálják az éves lakbéremelés mértékét, miközben akár 40 évre szóló adókedvezményt is biztosítanak azoknak a magánfejlesztőknek, amelyek az új lakások jelentős részét lakbérszabályozás alá vonják. Hasonló logikájú a 2029-ig meghosszabbított berlini modell is, amely az új bérleti szerződésekben legfeljebb 10 százalékkal engedi az összehasonlítható helyi bérleti díjszint fölé emelni a lakbért, ugyanakkor mentesíti azokat az ingatlanokat, amelyeket 2014. október 1. után vettek először használatba és adtak bérbe. Krugman szerint

ezek a megoldások tökéletlenek, de gyorsan enyhíthetik a nyomást, és csak néhány évig lenne szükség rájuk, ha közben felgyorsulnak az építkezések.

A makrogazdasági kockázatokra kitérve Krugman komoly aggodalmát fejezte ki a GDP 119 százalékán álló francia államadósság miatt, amely szerinte a portugáliaihoz hasonló adósságválság veszélyét idézheti fel. Úgy véli, ha Franciaország hitelesen elköteleződne a költségvetési fenntarthatóság mellett, elkerülhetné a rövid távú megszorításokat. A fenntarthatósági pálya egyik kulcskérdésének a nyugdíjkorhatárt tartja, amely szerinte abszurdan alacsony.

Európai összevetésben Franciaország valóban az alacsonyabb nyugdíjkorhatárú országok közé tartozik, különösen a nagy eurózónás gazdaságok között. A Finnish Centre for Pensions 2026-os adatai alapján a francia általános korhatár 62 év 9 hónap, miközben Németországban 66 év 4 hónap, Spanyolországban 66 év 10 hónap, Olaszországban, Hollandiában és Dániában pedig 67 év az irányadó korhatár. A 2023-as francia reform eredetileg fokozatos korhatáremelést írt elő, de a 2026-os társadalombiztosítási finanszírozási törvény a korhatár és a szükséges biztosítási idő emelését 2028-ig felfüggesztette.

A közgazdász szerint egy francia adósságválság jóval súlyosabb következményekkel járna, mint a korábbi perifériaországok problémái. Franciaország az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, az eurózóna GDP-jének mintegy ötödét adja, ezért Krugman szerint már túl nagy ahhoz, hogy válság esetén elegendő forrás álljon rendelkezésre a kimentésére.

Egy francia államcsőd-közeli helyzet így rendszerszintű pénzügyi instabilitást okozhatna, és az egész valutaövezetet megrázhatná.

A belső költségvetési gyengeségek mellett Európát az amerikai vámintézkedések és az államilag támogatott kínai túltermelés is nyomás alá helyezi. Krugman szerint az európai autóipar idővel visszanyerheti versenyképességét, de fennáll a veszélye annak, hogy mire a szektor kijavítja korábbi hibáit, a mögötte álló ipari ökoszisztéma már leépül. Bár a közgazdász továbbra is a szabadkereskedelem híve, a jelenlegi geopolitikai környezetben átmeneti védőmechanizmusokat és ideiglenes protekcionista lépéseket tart szükségesnek Európa számára.

Címlapkép forrása: Burak Akbulut/Anadolu via Getty Images

Pán Péter Stop

Generációk a munkahelyen

A Business Coach Kft. szeretettel meghívja az érdeklődőket Bereczki Enikő új könyvének bemutatójára 2026. november 09-én 17 órától, ahol maga a szerző mesél a könyvről. [...] Bővebben!

Grandio Blog

Short Emberiség Long Anthropic

Az Anthropic a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb tőzsdei bevezetésére készül, de vajon a vállalat növekedése valóban indokolja a tervezett értékelést? Az IPO-dokumentum lenyűgöző b

Díjmentes online előadás

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!

Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon! Megvizsgáljuk, mit takarnak a limit, stop és piaci megbízások, és mikor érdemes ezeket alkalmazni. Bemutatjuk a leggyakoribb stratégiákat, amelyekkel a magyar és nemzetköz

Banking Technology 2026

Banking Technology 2026

2026. november 10.

Financial Intermediation Conference 2026

2026. november 11.

Professional Investment Day 2026

2026. november 11.

Future of Construction 2026

2026. november 12.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet