Gyors összefoglaló

Ha 800 ezerből megépül a lakás, miért kerül mégis 1,5 millióba?

Öt hónappal az Otthon Start Program indulása után már nemcsak várakozásokról, hanem tényadatokról és költségmatekról szólt a vita a Portfolio Property Warm Up 2026 lakásépítési paneljén. A kormányzati oldal fenntartható, hosszú távú konstrukciót lát a programban, a fejlesztők és kivitelezők viszont arra figyelmeztetnek: a 1,5 milliós négyzetméterár-plafon sorsa nem az építési költségen, hanem a telekáron, a szabályozáson és a finanszírozáson múlik – miközben a felújítási piacban is óriási, részben kihasználatlan kapacitás van.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • Az Otthon Start program 2025. szeptemberi indulása óta 24 ezer kedvezményes hitelfolyósítás történt, a hitelfelvevők átlagéletkora 34 év, és 70 százalékuk 35 év alatti, ami megfelel a program célközönségének.
  • A támogatott hitellel vásárolt ingatlanok 94 százaléka használt lakás volt, az új építésű lakások iránti hitelkereslet mindössze 3-4 ezer darabot tett ki, mivel a kínálati oldal nem tudta követni a megnövekedett keresletet.
  • A kiemeléses rendeletekkel eddig 13 ezer építési engedélyt adtak ki, és további több tízezres nagyságrendben várható új ingatlanok építése; a társasházi építési jog és a szakaszos finanszírozás bevezetése további lendületet adhat a piacnak.
  • A másfél millió forintos négyzetméteráras plafon tartása komoly kihívást jelent a fejlesztőknek, mivel a telekárak, a parkolási kötelezettségek és a 8-9 százalékos projektfinanszírozási kamatok miatt mindössze körülbelül 150 ezer forintos négyzetméterenkénti profit marad.
  • Az építőipar jelenlegi kapacitása évi 25 ezer új lakás megépítésére elegendő, miközben tavaly mindössze 12 062 lakás épült, ami az utóbbi kilenc év legkisebb mennyisége.